fbpx

Mitől lesz jövedelmező a precíziós mezőgazdaság?

2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.

A 2019. március 27-én megrendezésre kerülő Agribusiness konferencia keretein belül a résztvevők többek között arra is választ kaphattak, hogy mitől lesz jövedelmező a precíziós mezőgazdaság. Heicz Péter előadásában a helyspecifikus mezőgazdaság bemutatására helyezte a hangsúlyt. A helyspecifikus mezőgazdaság egyik ága, a változó tőszámú vetés elterjedése világszerte rohamos ütemben növekedett az elmúlt években. Azonban óriási különbség van az országok, valamint földrészek fejlődésének dinamikája között.

A helyspecifikus mezőgazdaság az Egyesült Államokban gyökeredzik. Egyrészt, ez betudható annak, hogy itt az átlagos táblaméret jóval nagyobb, mint a világ többi országában- beleértve Magyarországot is. Európára is igaz, hogy drágulóban vannak a termelési tényezők árai, viszont az áltagos táblaméret jóval kisebb. Magyarország magas technológiai színvonalat képvisel európai szinten, érthetjük ezt arra, hogy a 4,5 millió hektárnyi szántóterületből 2-2,5 millió hektár GPS-szel le van fedve, ami kis ország révén rendkívül nagy teljesítménynek számít.

Felmerülhet a kérdés, hogy a helyspecifikus mezőgazdaság jövedelmező vagy fenntartható-e. A Syngenta Üzemfejlesztési és Digitális Agronómiai Vezetője szerint a fenntarthatóság egyik legjobb eszköze a digitalizáció, hiszen ha adatokra és algoritmusokra alapozva, előre tervezetten juttatunk ki növényvédő szert vagy műveljük a földet, akkor nem használjuk el feleslegesen az input anyagjainkat. Létezik egy predikció, miszerint a Föld lakossága 2050-re kilenc milliárdra gyarapszik és a szakemberek a digitalizációtól várják az élelmezés problémájának egyik megoldását. Annak tudatában, hogy a termőterületeket nem tudjuk már tovább növelni, így a termelés fokozása jelenthet megoldást a fent említett nehézség kiküszöbölésére.

   A helyspecifikus műtrágyázás 18%-os, a precíziós vetés és a VRA technikák 13%-os, a helyspecifikus növényvédelem 4%-os, a precíziós öntözés 10%-os termésnövekedést is hozhat. Ezen adatok alapján elmondható, hogy a műtrágya képviseli a legnagyobb arányt a költségszerkezetben. A sikerességet, valamint a hozzáadott érték mértékét befolyásolja még, a terület monitoring, illetve a begyűjtött adatok értelmezésének módja.

A precíziós mezőgazdaság megvalósítása nem minden esetben egyszerű. A termelők gondolkodását egyfajta evolúcióhoz hasonlíthatjuk. Eleinte a gazdálkodók komplex műtrágyát alkalmaztak az adott termőterület egészére. Ezt követően a növény igényeinek megfelelően választottak növényvédő szert a szakemberek. Utóbbi közelebb áll a legköltséghatékonyabb módszerek egyikéhez. A következő lépcsőfok, hogy megvizsgáljuk a talajt tápanyagtartalom tekintetében majd az adatokat összevetjük az elvetni kívánt növény tápanyagszükségletével. Ez alapján biztosítani tudjuk a tápanyagutánpótlást. A helyspecifikus gazdálkodásmód képviseli a következő szintet, ahol szükséges megvizsgálni a táblán belül a talaj tápanyagtartalmát talajmintavétel után, ugyanis ez változó lehet részenként. Ennek tudatában választhatunk hozzá műtrágyát, növényvédő szert vagy akár ehhez igazíthatjuk a vetőmag hektáronkénti számát. Ezen technika használatához szükség van egy gondolkodásmódbeli váltáshoz, valamint időre, az új technológia elsajátításához. Összegezve elmondható, hogy precíz gazdából válhat precíziós gazdálkodó.

A döntéshozatal korántsem egyszerű a gazdálkodók számára, ugyanis rengeteg adat áll a rendelkezésükre. Másrészt sokan kínálnak a precíziós gazdálkodásban használatos szolgáltatást az iparágban, viszont sokuk mögött nincs valódi érték vagy kidolgozott megvalósítható módszer, csupán csak egy kiforratlan ötlet, amit minél gyorsabban szeretnének értékesíteni a piacon. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a technika rendelkezésre áll, ami a szűk keresztmetszet az az agronómiai tudás. Ez azt jelenti, hogy a gyártók nincsnek felkészülve termékinformáció tekintetében (például: a gazdálkodó nem kap elég tájékoztatást arról, hogy növényvédő szert milyen feltételrendszer mellett alkalmazhatja a leghatékonyabban). A mai napig problémát jelent az agronómiai szaktanácsadás hiánya, mert még a legjobban felszerelt üzemeknél is rengeteg kétely és nagyon sok kérdés merül fel. Annak ellenére, hogy modern eszközökről beszélünk, felmerülhetnek apróbb hibák (tegyük fel, hogy ha a hozamtérkép nincs jól bekalibrálva, akkor a műszer nem ad objektív adatokat). Számos cég küzd azzal a problémával, hogy nincs erőforrás, aki a felkészületlenségből adódó váratlan helyzetekre azonnal reagálni tudna.

A változó tőszámú vetés kialakításánál szükséges termőképesség alapján zónákra osztani a területet (talajmintavétel alapján). Majd ezek eredményeképpen meghatározni az adott növény helyes tőszámát, felmérni a talaj tápanyagszükségletét és megállapítani a zónák célhozamát. Elengedhetetlen még a technológiai kivitelezés, az eredmények mérése, valamint azok megfelelő kiértékelése. Ezekhez a tevékenységekhez a gazdák számára rendelkezésére állnak műholdtérképek, kijuttatási térképek és hozamtérképek is. A differenciált tőszámvetéshez elengedhetetlen egy erre alkalmas vetőgép, monitor, amely változó dózis vezérlésére alkalmas, GPS antenna (ami 2 centiméter pontosságú jellel rendelkezik) és traktor isobus kapcsolattal.

A technológia alkalmazásának következménye, hogy a termésátlagok növekednek így többlet jövedelem jelentkezik. A sikeresség kulcsa a pontos zónaelhatárolás és a valós kompatibilitás azaz, a gyakorlatban is működő kapcsolatok szükségesek. Összegezve elmondható, hogy a precíz, pontos kivitelezés nélkül a technológia nem alkalmazható hatékonyan csupán csak pénz és időpazarlás.

Simon Szimonetta

IT: Közös nyelv a mezőgazdaságban

2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.

Mezőszentgyörgyi Dávid előadása nyitányaként egy promóciós videó keretében mutatta be a T-Systems-nél zajló fejlesztéseket az agrárium területén. Kiemelten foglalkozott a TÉKA, vagyis a Tudás és Értékalapú Közösségi Agrárportál projekttel, amely az agráriumban dolgozók éltét kívánja megkönnyíteni 21. századi módszerekkel.

 A rohamosan fejlődő technológia már a hétköznapi életünk és munkánk szerves részét képezi, miért ne vehetnénk hasznukat a mezőgazdasági termelésben is. Több eszköz használata már túlmutat az egyszerű hobbin, így például a drónok is megbízható társainkká váltak a mezőgazdaság megannyi területén. Manapság a drónok már alkalmasak permetezésre, biztosítási kárfelmérésre, illetve földmérésre és akár termésátlag becslésére is. Ezeknek a funkcióknak a használata hatalmas mennyiségű adatot generál, melyeket az okoseszközök és szoftverek használható információvá tudnak alakítani, ezzel elősegítve a precíziós gazdálkodás megvalósulását.
De miért van szükségünk egy agrár tudásmegosztó csatornára? Az ok az együttműködés fontossága, amely a teljes mezőgazdaság jövőjét jelenti. A hibák, amelyeket elkövetünk, a tapasztalatok, melyek által jobbá válhatunk mind megoszthatóvá válik egyetlen felületen. A közös cél pedig a magyar mezőgazdaság felkészítése a jövőben bekövetkező környezeti változásokra, melyet a tudás megosztása által leszünk képesek megvalósítani.
Az agrárdigitalizáció jelentős javulásokat képes hozni a gazdálkodók számára, hiszen aki folyamatosan figyeli tevékenységét, és az adatokból információt tud kinyerni, képes hatékonyabban irányítani gazdaságának jövőjét.

Európában közel 4500 cég foglalkozik agrár digitális szolgáltatásokkal, ami egy 26 milliárd eurós piacot jelent. Ennek a szükségességét indokolja, hogy az agrárium egy igen erőforrásigényes terület, ugyanis az édesvízkészlet 70 %-át használja fel. Nem mindegy tehát, hogy ilyen népességnövekedés és klímaváltozás mellett miként gazdálkodunk erőforrásainkkal.

Természetesen a modern technológiák használatához figyelembe kell venni a hálózati igényeket, ugyanis az agrár vállalkozások, gazdaságok, szántóföldek a vidéken, nagyvárosokól távol helyezkednek el. Felmerül tehát a kérdés, hogy a szántóföld közepén milyen lehetőségeink vannak az okoseszközök használatára. Ki kell emelni, hogy Magyarország világviszonylatban a 4. helyen áll a 4G-s lefedettségben vidéki területeken. Nagy-Britanniában ezzel szemben a 3G-s lefedettség is csak 59%-ban érhető el a vidéki településeken.

A siker záloga tehát az adatközpontú gazdálkodás, vagyis a Farming 4.0, amely összegyűjti és feldolgozza az adatokat, majd a szereplők tevékenységének megfelelően osztja vissza a felhasználható információt, mellyel hatékonyabbá tehetik a termelést. Ehhez azonban szükséges ismernünk az agrárium szereplőit, akik meghatározzák azt, hiszen a technológiai forradalommal együtt ők is változtak. Sikerült azonosítani personákat, melyek segítségével jobban modellezhető a hazai felhasználók köre. Az úgynevezett földesurak, közép és szakik kategória mellett ott vannak az  innovátorok és a vandák, akik kiemelten hatnak a környezetükre azáltal, hogy hajlandók kipróbálni és tudatosan használni az új technológiákat. Ezért fontos, hogy a gazdálkodóknak legyen egy közössége, ahol a tudáscsere kölcsönösen építi a feleket, és az ebben rejlő potenciál felszínre tud törni. Ugyanis tudjuk, hogy a jövőben az adat fogja érni a legtöbbet, ami által prognosztizálni tudjuk majd a jövőnket.

A T-Systems számára kiemelt fejlesztési terület lesz az időjárással kapcsolatos előrejelzések gyűjtése, amely lokalizáltan, GPS koordináták alapján tud több helyre különböző időjárási adatokat szolgáltatni, valamint fejlesztés alatt áll egy gazdálkodói telepirányítási rendszer (ERP) és több állattenyésztésben alkalmazható hatékonyságnövelő technológia is.

Lengyel Elizabeth

OkosFarm

2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.

Agribusiness Konferenciánk utolsó előadójaként ellátogatott hozzánk Papp Zsolt, a Senit Kft. operatív kereskedelmi vezetője. A vállalat eredetileg egy biztonságtechnikai cégként kezdte meg működését 2005-ben, melynek feladata az ipari rendszerek kiépítése a biztonságtechnika és informatika területén volt. Azonban pár évvel később megbízást kapott egy tehenészet folyamatfelügyelési rendszerének telepítésére és ezzel megkezdődött a mezőgazdaság utáni érdeklődése.

2016-ban el is indították az OKOSFARM projektet, mely agrár-informatikai rendszerek fejlesztését foglalja magába. Jelenleg 70 telephelyen vannak jelen megoldásaikkal.

Papp Zsolt elmondása szerint, nagyon fontos, hogy az iparban már meglévő technikák a mezőgazdaságba is átkerüljenek. Ennek oka, hogy az ipari üzemek kontrollja már igen fejlett. Alapja az informatikai infrastruktúra, mely lehetővé teszi az épületek felügyeletét, a környezeti adatok közös használatát és számos egyéb hasznos dolgot. Ezzel szemben a mezőgazdaságban nincs kiépített, átfogó hálózat, farmfelügyelet, mivel hiányzik az informatikai háttér. Ma már azonban tudjuk, hogy az bizony elengedhetetlen, mivel az informatika mindennek a központi szereplőjévé vált. Ezt a hiányt a Senit Kft. fel is ismerte és megjelent a piacon új innovatív ötleteivel.

 A farmok telephelyeinek fő jellemzője a nagy kiterjedés, tagolt épületstruktúra, a különböző funkciók elkülönülése. A cél az, hogy e tagoltság ellenére is lehessen adatokat begyűjteni, az épületeket, dolgozókat, „munkadarabokat” felügyelni. A környezeti adatok mérése azért fontos, hogy optimális körülményeket tudjanak biztosítani az állatoknak és a növényeknek.

Az állattartásban lehet a cél például a tejhozam, vagy a súlygyarapodás növelése. Náluk a leggyakrabban mért mennyiségek, a hőmérséklet, a levegő nedvességtartalma, fény, és számtalan más tényező. Ezek mérésére fejlesztettek ki saját eszközöket, szenzorokat. Fontos, hogy a mérési pontot hol helyezzük el a jószág életterében. Ezen szenzorok az adatokat folyamatosan és biztonságosan továbbítják a központ felé, így van lehetőség a gyors beavatkozásra, az állandó kontrollra. Ez a fajta adatgyűjtés rendkívül költséghatékony és jól használható.

Azt is megtudhattuk az előadás során, hogy a vállalkozás két esettanulmányt is végzett. Egyik témája a pasztörizálás-, a másiké pedig a terménytárolás felügyelése volt. Mindkettő esetében a problémát az információ hiánya jelentette a folyamatról, a nem megfelelő kontrolláltság. Azonban a megfigyelések szerint, megfelelő technika alkalmazásával, automatizálással jelentősen javíthatóak az eredmények.

Ezt más sem támasztja alá jobban, mint a vállalat mottója, miszerint „a hatékonyság növelése és a veszteségek csökkentése a cél”. Éppen ezért, Senit Kft. nagy lendülettel dolgozik azon, hogy az agráriumban rejlő új informatika adta lehetőségek minden gazda számára elérhetővé váljanak. Céljuk, hogy ne csak a gazdák legyenek okosak, hanem farmjuk is.

Halla Bianka

Agribusiness 4.0.


2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.

Felkészültség, összhang és dinamika… Talán ezzel a három szóval jellemezném leginkább a téma előadóit (Kozma Nóra (20), Boga Balázs (19), Szép Hunor (20), Jakó Zsolt (20)), akik nem mellesleg a határon túli kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Gazdaságtudományi karának hallgatói. A kutatásaikat és elemzéseiket a Gazdasági Tanácsadó Klub keretein belül készítették. Az előadás során a következő kérdésekre igyekeztek releváns válaszokat adni: Milyen helyzetben van hazánk és a Kelet-Európai régió agráriuma a nyugatihoz képest? Vajon milyen alszektor(ok)ba érdemes befektetnünk? Esetleg mennyire vagyunk nyitottak az újításokra?

Számok az EU-ból

Az Európai Unióban 2017-ben az mezőgazdaság a GDP „torta” 1,6%-át képezte, amely nagyjából 25 milliárd eurós összterméket takar. A legszignifikánsabb alszektorok természetesen a növénytermesztés és állattenyésztés. A számok nem látványosan, de évről évre csökkennek és ez a tendencia megfigyelhető a támogatások terén is – derül ki a kutatásból. Nem csupán a támogatások mennyisége, hanem minősége is változni fog a 2021 és 2027 közötti időszakban, hiszen jóval magasabb összegekre számíthatnak azok, akik energiát fordítanak a klímaváltozás elleni harcra, a környezetvédelemre, valamint az technológiai újításokra. Jó példa erre a Horizon Europe, valamint az Eco-schemes támogatási rendszer. Ha ezt a trendet figyelembe vesszük, könnyen rájöhetünk, hogy az innovációs és digitalizációs forradalom az agráriumot sem kerülte el.

Hátráltató tényezők

A Keleti régiót, köztünk hazánkat is egyértelműen meghatározza néhány olyan negatív körülmény, amely deficitesen hat az egész ágazatra. A legsúlyosabb probléma kétségtelenül a lefejezett feldolgozóipar, amely arra kényszeríti a termelőket, hogy termékeiket félkészen értékesítsék, lemondva a magasabb profitról. Az elöregedő gazdálkodó réteg sajnos gyakran képtelen a legkisebb újítások befogadására is és a negatív történelmi tapasztalások miatt a szövetkezetek létrehozása is nehézkes lenne, holott ezek alkalmazása napjainkban a versenyképesség esszenciális részét képezi.

Vertikális integráció, mint megoldás

A megoldást a vertikális integráció, vagyis a termelési folyamat két vagy több különböző szakaszának egy cégben való egyesítése jelenthetné – állítják az előadók. Véleményüket olyan nemzetközi példákon keresztül bizonyítják, mint a brazil BRF, az európai Cooperl Arc Atlantique vagy épp a kínai Yingzi cégek. Ezen nagyvállalatokban az a közös, hogy a takarmány előállításától, az állattenyésztésen és feldolgozáson keresztül a végső értékesítésig jelen vannak a piacon. Ez a sokoldalúság elég tőkeerőssé teszi őket ahhoz, hogy áldozzanak az újításokra. Szerencsére magyar példa is hozható a témában, gondoljunk csak a Bonafarm Mezőgazdaság Koca- és hízóintegrációs programjára.  

Barta Dénes

Hogyan váltható pénzre a digitális információ? Karrierépítés az Agrovirtussal

2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.

A konferencia első részében hallhattuk az Agrovir Kft. képviseletében Gorotyák Igor (marketing vezető) bevezető gondolatait, hogy a mai modern technológiák használata mennyire nélkülözhetetlen az agráriumban is. Az AgroVIR innovatív információs szoftverével már több, mint 10 éve megkönnyíti a gazdálkodók, illetve vállalatok döntéshozatalát különböző adatok összegyűjtésével, rendszerezésével, és pontos információkká alakításával.

Ezután Okner Péter, az AgroVIR cégvezetője vette át a szót, aki kiemelte a digitalizáció jelentőségét a modern mezőgazdaság kialakításában. Létrehozott szoftverük az agrárvállalatok számára hatalmas segítséget nyújt, amely a magyarországi sikere után nemzetközi szinten is egyre keresettebb lett. Románia és a környező országok mellett, még Argentínában is megjelent a cég innovatív rendszere.

Fontos, hogy nemcsak a vállalatok, hanem a gazdálkodók is úgy hozzák meg fontosabb döntéseiket, hogy minden tényezőt és rendelkezésre álló információt figyelembe vesznek. A mezőgazdasági folyamatok során is nélkülözhetetlen, hogy minden fázisban körültekintően, a lehetséges kockázatok elkerülésével a lehető legmagasabb hozamot érhessék el a gazdálkodók. Ezáltal minél magasabb profitot tudjanak realizálni.

Előadásában kiemelte az összefogás jelentőségét a mezőgazdasági szektoron belül, valamint a fontosságát annak, hogy minél jobban bevonásra kerüljön a fiatalság a jövő megoldásainak keresésében.

A fiatalok bevonásának első lépéseként 2018-ban megrendezésre került az Agrovirtus verseny, amelyről Huszthy Balázs számolt be nekünk. A verseny egyetemista hallgatóknak adott lehetőséget arra, hogy különböző feladatokon keresztül megismerkedhessenek a szoftver felületével és használatával. A versenyre 80 csapat jelentkezett, megközelítőleg 300 hallgató, akik hatalmas lelkesedéssel vetették bele magukat a hétről-hétre új kihívásokat rejtő feladatokba. A verseny ideje alatt többen is érdeklődtek az esetleges karrierépítési lehetőségekről a cégnél, mivel sokak figyelmét felkeltette a szoftver használatában rejlő lehetőségek az ágazat fejlesztésének céljából. És ennek eleget téve létrehoztak egy webfelületet (agrovirtus.hu/karrier), amely az agráriumban megjelenő állásajánlatokat gyűjti össze kiemelten a végzős egyetemi hallgatók és a friss diplomások számára. Továbbá bejelentésre került, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel az idei évben is megrendezésre kerül az Agrovirtus verseny, ahová minden csapat jelentkezését nagy szeretettel várják.

Az előadás záró gondolataként a mezőgazdaságban rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet és bíztatta a hallgatóságot, hogy érdemes ebben a szektorban elhelyezkedni.

Usák Szabina és Kis Bettina

FARMDOK a hannoveri Agrotechnika legjobb applikációja 2018-ban

2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.

Az esemény központjában a generációváltás, az agrárdigitalizáció és a fiatalok álltak. A fiatalokat a mezőgazdaságba egyértelműen az IT-n keresztül lehet leginkább bevonzani. Mára már az idősebb generáció sem tudja elképzelni mindennapi életét az okostelefonja nélkül. Így jutott el a konferenciára a FARMDOK nevű applikáció, amely a 2018-as hannoveri Agritechnika kiállítás legjobb applikáció címét megnyerte. A fiatalságnak a Karintia Kft. fejlesztési vezetője  Kőrösi Tibor mutatta be az applikációjukat.

Az egész történet úgy indult, hogy azt látták, hogy óriási a zaj a mezőgazdaságban a precíziós gazdálkodás területével kapcsolatban. Annyi fogalom, újdonság, technikai forma van mára már jelen, hogy nehéz az egyszerű gazdának eligazodnia benne. Így igen bonyolult meghatározni, azt hogy ez a fogalom, hogy precíziós mezőgazdaság, mit is jelent. Már nagyapáink idejében is végeztek ilyet, hiszen egy jól vezetett gazdasági számadás is kiváló tanácsadója lehetett az embernek amikor a következő évi tervet akarta összeállítani. A precíziós gazdálkodás alapja tehát a pontos feljegyzés. Itt jön képbe a FARMDOK, ami egy digitális eszköz, amely agrotechnikai műveletek feljegyzésére és tervezésére szolgál, jelen időben.

A FARMDOK egy alsó-ausztriai Agrotechnikai startup-vállalat, tehát gyakorló gazdák fejlesztették ki, ami talán sikerének egyik kulcsa is.  Több eseményen is díjazták az applikációt, így az AgroMash expon is. Mára már több mint 6 országban elérhető és a letöltések száma közel az 50.000-hez.

Hogyan segíti a gazdákat ez az elismert applikáció?

Ahogy korábban említésre került, ma már senki, még a traktorosok sem mennek sehova okostelefonjaik nélkül. A gazdáknak, annak érdekében, hogy javíthassanak hatékonyságukon adatokra van szükségük. Ezt a két tényezőt egyesíti az applikáció, ugyanis itt mindenki könnyen és egyszerűen képes dokumentálni a műveleteit pár kattintással. A nagyon bonyolult és gyors világunkban szükség van egy egyszerű könnyen kezelhető, különösebb oktatás nélkül használható termékre, ami a mezőgazdasági tevékenységeinket képes rögzíteni. Ami még nagyon fontos, hogy traktorfüggetlen és nincs szükség másra csak a traktoros okostelefonjára. Nem kell hozzá folyamatos internetkapcsolat, amint a felhasználó újra wifi közelben lesz automatikusan feltölti az adatokat a számítógépre. Könnyen ki lehet választani a területeket, a műveleteket és magát a szert is. Ma már mindent el tud az applikációban intézni a felhasználó az újításának köszönhetően a hüvelykujjával.

Az így nyert adatokból aztán később egy kattintással riportok készíthetők, és hamar ki lehet elemezni adott helyzeteket. Készíthetők különböző feljegyzések akár vadkárról, akár betegségekről is.

Összegezve tehát, fontos a mai világunkban, hogy a rengeteg zajból meghalljuk azokat a hangokat, amik nekünk fontosok és nekünk igazán számítanak. A készülékek és a technika egyre bonyolultabb lesz, ezért szükség van olyan applikációkra, eszközökre, amik leegyszerűsítik életünket és mindenki tudja ezeket használni. A digitalizációt senki nem kerülheti el még a mezőgazdaságban dolgozók sem. B

Modern üzletfejlesztés: Hogyan nyerjük meg a fiatal agrárszakembereket? – Kerekasztal-beszélgetés az Agribusiness Konferencián

2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.

Hogyan tehetjük vonzóvá az agráriumot a fiatalok körében? Mivel lehet motiválni őket? Milyen elvárásai vannak a vállalatok vezetőinek a fiatal agrárszakemberekkel szemben? A mezőgazdaság jelentős változásokon megy keresztül, és a siker egyik kulcstényezője a fiatalok szerepvállalása az iparágban, így ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Corvinus Agribusiness által megrendezett Agribusiness Konferencián. A kerekasztal-beszélgetésben részt vett Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője, Kövesdi László, a Dorker Kft. tulajdonosa, Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. ügyvezetője és Huszthy Balázs, a Szent István Egyetem projektmenedzsere, moderátorként pedig diákszervezetünk alelnöke, Borda Áron működött közre a beszélgetés lebonyolításában.

Soft skillek – talán meglepően hangozhat, de minden résztvevő egyhangúlag és elsők közt emelte ki ezen tulajdonságok fontosságát. Bene Zoltán megfogalmazása szerint munkavállaló keresésekor hosszú távon jobban megéri elsődlegesen „embert keresni, mint szakembert”, természetesen az alapvető tárgyi tudás és képzettség megléte mellett, melyek a későbbiekben könnyebben továbbfejleszthetők. És hogy milyen emberi tulajdonságokra gondoltak, melyek sikeressé tehetik a munkavállalókat a cégnél? Alázat, lojalitás, türelem, ambíció, kreativitás. A mai, változásokkal teli, felgyorsult szakmai és piaci életben – gondoljunk csak az agrárdigitalizációra, a precíziós gazdálkodásra, a különböző modern technológiák egyre szélesebb körben való alkalmazására – elengedhetetlen a tanulni akarás, az új dolgok megismerésére és elsajátítására való törekvés, a kihívások keresése és egyfajta projektalapú gondolkodásmód. Ezeken felül itt is előnyt jelent az informatikai tudás, a kommunikációs készség és az idegennyelv-ismeret.

Vállalati részről felértékelődött az employer branding szerepe. Olyan munkakörnyezet kialakítása a cél, amely vonzó a fiatalok számára, és amely az ágazatban tudja tartani a fiatalokat, hiszen nagy problémát jelent, hogy gyakran egyből az egyetem után más iparágban helyezkednek el a friss agrárdiplomások. Motiválni kell tehát az ifjúságot, megszólítani őket és megmutatni nekik, milyen széleskörű karrierlehetőségek állnak előttük az agráriumban. Erre a célra több kampány is létrejött, például a nagy sikerrel startoló és a jövőben egyre szélesebb spektrumú Agrovirtus. A vállalatoknál a fiatalos légkör, a folyamatos megújulás úgy mint az innovatív technológiák átvételével, a kihívások biztosítása tudja leginkább motiválni a fiatalokat. Fontos, hogy azt érezzék, van lehetőségük a további fejlődésre, az ötleteiket számba veszik, munkájukat értékelik és megbecsült tagjai a vállalati közösségnek, ahol nem elsősorban beosztottként, hanem kollégaként tekintenek rájuk. Egy jó cégvezetőnek bizonyos mértékig pszichológusnak is kell lennie, aki odafigyel kollégái problémáira, megpróbálja a stresszhelyzeteket megoldani, és különböző csapatépítő események szervezésével járul hozzá a jó munkaközösség kialakításához. Kövesdi László kiemelte, hogy a versenyképes fizetés biztosítása alapvető szükség vidéken is, de hosszú távon nem lehet kizárólag a jövedelemmel motiválni.

A mezőgazdaság jövője szempontjából sok kihívással nézünk szembe, melyek egyben lehetőségeket is jelentenek, a siker érdekében pedig élni kell ezekkel. Huszthy Balázs elengedhetetlennek véli, hogy az egyetemi oktatás lekövesse a dinamikusan fejlődő piacot, ehhez azonban ágazati és mezőgazdasági ágazatokon is túlmutató, például az IT szektorral való összefogás szükséges a különböző cégek, intézmények, iskolák között. Az agrárium területén működő közép- és felsőfokú oktatási intézményeknek a vállalatok által is megkívánt, korszerű képesítést kell megadniuk a fiataloknak, mivel egyre nagyobb a hiány a magasabb szakmai tudást igénylő területeken, mint például a mezőgazdasági gépekkel, vetőmagokkal, növényvédelemmel foglalkozó szakmákban. Még több diplomás agrárszakember kell a mezőgazdaság megújításához, hiszen mezőgazdaságra egészen biztosan szükség lesz a jövőben is. Biztos alapul szolgál, megéri tehát támogatni és befektetni ebbe az ágazatba. Seiwerth Anna még annyival egészítette ki a konklúziót, hogy „csak jókor essen az eső!”

Gál Kincső

Drónok a mezőgazdaság szolgálatában

Morva Tamás – növényvédelmi üzletágvezető, Agrárközösség Kft.

2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.

A 2019-ben 10 éves Agrárközösség Kft. elhozta az Agribusiness konferenciára drónjait. Növényvédelmi üzletág vezetőjük Morva Tamás növényorvos megmutatta a fiatal hallgatóságnak a növényvédelem jövőjét. A mezőgazdaságban egyre jobban terjed a drónok használata, mely elsősorban a precíziós mezőgazdaság térhódításának köszönhető. A termelés során különböző feladatok elvégzésére használhatjuk ezeket az eszközöket. A monitoring drón olcsó technológiának tekinthető. Az egész tábláról egy átfogó állapotfelmérést képes készíteni, méghozzá úgy, hogy minden egyes növényről információt szolgáltat. Ezáltal könnyebben feltérképezhetők a problémás területek, hatékonyabban orvosolhatók a stressztényezők okozta elváltozások. Információt kaphatunk a tábla vegetációs stressz állapotáról, a növényzet klorofil állapotáról és térfogatáról, a növény és talaj kölcsönhatásról is. Ezáltal nyomon tudjuk követni, hogy a talaj tápanyagtartalmát a növények hogyan tudják felhasználni, az egyes foltokban milyen a tápelemek beépülési aránya. A mikrodomborzat megfigyelésére is lehetőséget adnak a drónok, mely a megfelelő vétési irány beállításával az erózió csökkentésében fontos szerepet játszik. Így ez a technológia gyors információszerzésre ad lehetőséget, amely hatékonyan beilleszthető a termelésbe is. Döntés támogató szerepe is van a probléma lokalizálásának segítségével. Sőt a költségcsökkentésben is szerepet játszik, mivel a gyors beavatkozás mellett arról is információt kapunk, hogy hol, milyen mértékben van szükség a beavatkozásra. (Pl.: fejtrágyázás esetén csak a tápanyaghiányos területre kerül nitrogén műtrágya kijuttatásra, vagy napraforgó állományszárítás esetén csak a magas víztartalmú területeteket vontak be a kezelésbe.) Ezzel pedig nem csak a költségek, hanem a környezetterhelés is jelentősen csökkent!

A monitoring mellett a drónnal való növényvédelmi kezelés is megjelenik, amely a légi növényvédelem legújabb technológiájának tekinthető. A kijuttatás során alkalmazott eljárást már régóta használják a növényvédelemben. Ez történhet ULV (0,1-5l közötti permetlé) és LV (5l-50l közötti permetlé) technológiával. A repülési magasságot tekintve a növényzet felett közvetlenül 1-1,5 méteren repül – egyetlen kivétel a repce deszikálás, ahol ez a magasság 2-2,5 m is lehet- a GPS irányítású drón, mely 5-10 litert képes hektáronként kijuttatni. A hektár teljesítmény 10-15 hektár/óra közötti tartományba sorolható, míg a permetlé maximális kapacitása 20 liter. Ez egy 4,5-6,5 méter közötti szórási szélességgel egészül ki.

A drónos növényvédelem legfontosabb előnye, hogy a GPS sorvezetés miatt nincs kezeletlen vagy akár kétszer kezelt terület. Emellett lehetőség van a monitoring drón által felvételezett foltkezelésre is. További előny, hogy akkor is elvégezhető drónnal a növényvédelmi munka, ha nem lehet megközelíteni a táblát, vagy túl nagy lenne a gépek okozta taposási kár. A technológiát már alkalmazzák Amerikában, Kínában és Svájcban. Hazánkban jelenleg a drónos növényvédelem üzemi körülmények között nem végezhető, de lassan a végéhez közeledik a szabályozási keretrendszer kidolgozása. Ez még legalább egy-két évet vesz igénybe, de a példánkat már több európai ország –pl.: Olaszország, Franciaország- is követi. A drónos növényvédelem hatékonyságának kulcsa a cseppméretben van, mely alacsony lémennyiséggel is nagy hatékonyságot képes elérni a cseppek nagy fajlagos felülete révén.

Légi védekezés során az egyik legnagyobb problémát az elsodródás okozza. A mechanikus szórófejeknek köszönhetően azonos méretű permetlé cseppek jönnek létre. Ezáltal a repülési magasság, a repülési sebesség és a cseppek ülepedésének ismeretével az elsodródást mértékét meg tudjuk határozni, de ehhez még szükséges a szélsebesség folyamatos mérése is. A környezeti tényezők változására ezen ismeretekkel a kezelő azonnal tud reagálni, és tudja módosítani a permetezés paramétereit. Fontos kiemelni a mechanikus és hidraulikus cseppképzők között különbséget. Hiszen utóbbi esetében a cseppek mérettartomány belüli hatékonysága 60-75% közzé tehető, amely azt eredményezi, hogy több vegyszer felhasználására van szükség.

Ezt vizsgáljuk meg egy példán keresztül: Ha a hidraulikus szórófejek hatékonyságának mértani közepét vesszük az 67,5 %-os hatékonyság. A mechanikus szórófejek hatékonyságát 90%-os hatásfokkal jellemezhetjük, és 1,5-2 liter/hektár dózisú kezelést alkalmazunk. Akkor a növények felületére jutó növényvédőszer arány megegyezik, de a kijuttatott növényvédőszer mennyiség között már jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. Mechanikus cseppképzés esetében elegendő az alsó dózis kijuttatása hidraulikus cseppképzéshez viszonyítva. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a mechanikus cseppképzők magasabb áron szerezhetőek be a hidraulikusokkal szemben.

A permetezés pontossága érdekében a kezelés előtt egy centiméter pontosságú GPS eszközzel felmérjük a területet. A kapott koordinátákból egy számítógépes program segítségével megtervezzük a sorvezetést. Majd a táblára való kiérkezés után a kezelő a szél iránya és sebessége függvényében beállítja a gép dőlésszögét. Ezután a permetezőgép 3 centiméter pontossággal leköveti az előre megírt útvonalat. Ez pedig még nagyobb hatékonyságot tesz lehetővé.

Talán a legfontosabb előnye a technológiának, hogy jelentős környezetkímélő szerepe van. Emellett a vegyszerköltség csökkentésben is szerepet játszik, a gazdák felől pedig munkaerőre sincs igény. Nem a talajon közlekedik, így nincs akadály a megközelíthetőségben, és taposási kárt sem okoz. Kis parcellák is hatékonyan kezelhetők. Az alacsony repülési magasság miatt nincs számottevő elsodródás. A teljes állománykezelés mellett foltkezelések alkalmazása is lehetséges. Ezek mellett az egyik legfontosabb érv, hogy ezzel a technológiával megvalósíthatjuk az integrált növénytermesztést, hiszen csak ott avatkozunk be, ahol kell. Ezáltal lehetőségünk van megóvni a környezetet, a termőföldet a jövő generációi számára. Emlékezzünk erre: „ A termőföldet unokáinktól kaptuk kölcsön!”

Fodor Attila

IT: Közös nyelv az agráriumban

2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid a T-Systems Magyarország Zrt. (TSM) agrobusiness szakértője, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára IT: Közös nyelv az agráriumban címmel tartotta meg beszámolóját a legújabb mezőgazdasági irányvonalakkal és az erre kínált IT ipari megoldásokkal kapcsolatban, valamint bemutatta a TSM által fejlesztett agrárportált.

Az előadás elején a Tanár úr a közösségek, és a jó kapcsolatok fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy az agráriumban dolgozók számára mennyire fontos az együttműködés. Erre, s főleg ezeknek a kapcsolatoknak hiányára kínál megoldást a TSM portálja a TÉKA.

Az agráriumban a gazdasági növekedési potenciál már nem minden esetben a termelés részleteiben keresendő, hanem az adatok kezelésében, digitalizálásában. Az agrár digitalizáció alapja az adatrögzítés, a rendszeres adatfelvétel- hangsúlyozta Mezőszentgyörgyi Dávid. Az adatok fontosságát az is jelzi, hogy egy 26 milliárd eurós piacot képviselnek, melynek nagy része még kiaknázatlan. A magas piaci potenciál miatt a T-Systems Magyarország Zrt. is részt vesz az agrár digitalizációban, szinte egyedüliként a kizárólag IT-val foglalkozó vállalatok közül.

A Tudás és Érték Alapú Közösségi Agrárportál azaz a TÉKA  felület Közösség funkcióján keresztül a gazdák csoportokat alkothatnak immár az online térben is. Itt szűkebb körökbe is szerveződhetnek, mint például „Drón kedvelők közössége”, s tárgyspecifikusan beszélgethetnek az érdeklődésüknek megfelelő témákról, valamint a Piactér funkción keresztül adhatják-vehetik áruikat, akár egy drónt is, vagy eseményeket szervezhetnek, eseményekre hívhatják meg egymást.

A gazdálkodók közösségének nem csak a tudás megszerzésében, és a kapcsolat-építésben van szerepe, de akár kedvezőbb feltételekhez juthatnak a „Csoportos tranzakciók” funkciónak köszönhetően. Mivel a gazdák közösségben komoly erőt képviselnek, kedvezőbb vételi és eladási árakat tudnak kialkudni a kereskedőkkel, integrátorokkal szemben.

Egy gazdának a mindennapokban 40-50 stakeholderrel kell tartani a kapcsolatot, begyűjtenie az információkat, és az információkat felhasználva döntéseket hoznia. Az adatközpontúságra épülő gazdaságokban ahogy Mezőszentgyörgyi Dávid fogalmazott:

„Az adat a legfontosabb mindegy, hogy az egy traktorból, vagy egy tehénből jön ki.”

Mára már egyértelművé vált, hogy az adatok felhasználása a legfontosabb egy gazdaság életében, ez képezi ugyanis a hagyományos, de a precíziós gazdálkodás alapját is. Hiába rendelkezünk a legmodernebb gépekkel, ha nincs a birtokunkban az információ, amellyel megfelelően használhatnánk ezeket az eszközöket.

A TSM kutatásai alapján a gazdálkodókat, és a mezőgazdasággal foglalkozókat hat különböző besorolásba lehet tenni, ezeket az úgynevezett personákat a következőképpen határozták meg:

  • Konzervatívok-többgenerációs gazdálkodók, bevett módszereket alkalmaznak, nem nyitottak a változásokra
  • Földesurak-többgenerációs nagygazdák, hagyományos módszereket használnak, de késztetést éreznek az újításra
  • Közép-„átlagos” gazda közepes méretű gazdasággal, szeretné növelni gazdaságát, de alapvetően munkaerő és pénz-hiányban szenved
  • Szakik-szakemberek, hivatalnokok, stabil elméleti tudás alapot szolgáltatnak a mezőgazdaság egészének
  • Innovátorok-kisebb saját gazdasággal rendelkező személyek, akik nyitottak az új technológiákra, szeretnék megreformálni a gazdaságukat
  • Kezdők-jellemzően váratlanul földet örökölt, vagy a „vidéki idillbe” vágyó, végzettség nélküli laikusok, lelkes kezdők
  • Vandák-a jövő reménységei, potenciális utánpótlás a mezőgazdaságban, a Tékát már ismerő, képzésük alatt használó személyek

Az ábrán a kutatás további eredményei látszanak, az Innovátorok gazdasági súlya jelentős, mivel az új technológiát azok használják, akik hatékonyan tudnak termelni. Továbbá különösen érdemes megfigyelni a Vandák és Konzervatívok közti különbségeket, valamint a naprakész tudás, és az online közösségi jelenlét kapcsolatát. A szaktanácsadók is rendkívül fontos részét képzik a termelésnek, ők tájékoztatják naprakészen az agrár-társadalmat.

Az ábrán megfigyelhető, hogy az agrárium jelentős hányada nem az agrár-termeléshez köthető, ez meglátszik abban is, hogy az agrobusiness kiteszi a GDP 13%-át, míg az agrártermelés csak 3%-ra tehető. Fontos belátni, hogy a startupoknak egyre nagyobb jelentősége van a mezőgazdaságban is, Izraelben külön államilag finanszíroznak körülbelül 1000 startupot. A gazdálkodók közösségének ereje van, ha szakmai és területi alapon csoportokba szerveződnek, akkor a beszerzéseknél és értékesítéseknél kedvezőbb feltételeket harcolhatnak ki maguknak.

A TÉKÁ-ban megjelennek különböző digitális agrár-szolgáltatások. Ezek közé tartozik a lokalizált időjárási rendszer, telephelyekre meghatározva, teljesen helyspecifikusan képes információt nyújtani a várható, és jelenlegi időjárásról, ez a funkció az Országos Meterológiai Szolgálattal együtt dolgozva került kifejlesztésre. Továbbá integrálásra kerül az Agrovir vállalat-irányítási rendszer kistermelőkre optimalizálva, tartalmazni fogja főbb funkcióként az NDVI-rendszert, mellyel ellenőrizni lehet a vegetáció minőségét, figyelmeztetéseket küld, és műholdas monitoringra is alkalmas.

A TSM-nek ezen felül még számos agrár-innovációs megoldása van, ezek közül a főbb újítások, a sertésmegfigyelő rendszer a Serket. A Serket figyeli az állatok mozgását, méretét és ezek alapján meg tudja különböztetni őket, valamint testhőjük alapján képes jelezni az állatok esetleges megbetegedését. Az ilyen megoldások közé tartozik még bendő szonda, amely 10 percenként ad le jelzéseket, a bendő pH-járól, hőmérsékletéről és egyéb értékeiről. Az Agroninjaval közösen fejlesztett okosmérleggel az okostelefonjuk segítségével mérhetik le a gazdák a marhákat, ezzel csökkentve az állatokat érő stresszhatásokat.

Mivel még a legfelkészültebb gazdáknak is jól jön a segítség, például az uniós támogatások területe igényel némi tudást, ami a TÉKA-n könnyen megszerezhető, a Tudástáron a felhasználó elemzéseket olvashat, a Fórumon beszélgethet a gazdatársakkal, vagy a Kérdések funkción keresztül saját kérdést fogalmazhat meg. Vannak azonban olyan egyedi esetek, amikor szaktanácsadó bevonása szükséges, a TÉKA hitelesített szakértői néhány kattintással könnyen elérhetőek, velük azonnali beszélgetés kezdeményezhető, a hasznos információk mellett dokumentumok cseréjére is lehetőség van A LiveAssist videóhívással pedig élőben is tisztázhatók a részletek, legyen szó növényvédelmi kérdésekről, pályázatokról vagy bármiről, ami a gazdákat segíti a gazdaságban, vagy akár menet közben is. A LiveAssist működését segíti a Telekom 99%-os 4G lefedettsége, ez már működik a banki szektorban, és onnan került átemelésre a TÉKÁ-ba mint már egy kipróbált, jól működő megoldás. A LiveAssist-tal a szakértők akkor és ott segítenek, amikor kell, ez adja a funkció lényegét.

Összességében egy rendkívül részletes és érdekes előadást halhattunk, amelyet ezúton is hálásan köszönünk Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid Tanár úrnak.

Vértesaljai Ágoston