fbpx

Egy történelmi növény a sztereotípiákkal szemben. Eljött a kender reformkora?

Hogyan lehetne az egykori kendernagyhatalom, Magyarország kendertermesztését újjáéleszteni? Milyen nehézségek adódnak manapság, milyen lehetőségek rejlenek az iparágban? Mindezekre kapott választ Molnár Györgytől, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatójától és Pásztor Zsolt kendergazdától, az NSKI agrárszakmai referensétől a Corvinus Agribusiness csapata szakmai eseménysorozatának 3. részében október 20-án. 

Nemzetrészeink összefogásával egy összefüggő és korszerű kendergazdasági térség kialakítását megcélzó projekt kisfilmjének vetítésével kezdődött meg előadásunk. Ezt követően Pásztor Zsolt online csatlakozott hozzánk és mutatta be közel 20 hektáros kendergazdaságát, amit 5 év alatt épített ki. Előadásában kiemelte, a kender legnagyobb előnye, hogy többszöri haszonvételre van lehetőség termesztése során. A szárától a levelein át a magjáig, minden részét felhasználják a növénynek. A növény virágzatából és a cséplési aljból sok értékes vegyület nyerhető ki, amelyek használhatók akár szív és érrendszeri megbetegedések, idegrendszeri problémák, valamint daganatos megbetegedések kezelésére. A kender magja rendkívül fehérjedús, az érfalak egészségének megőrzését is elősegíti. A kender rostját a papír-, textil-, bútor- és biopolimeripar egyaránt felhasználja, belső fás részét, a pozdorját az építőipar szigetelőanyagként, az agrárium állati alomként hasznosítja. Végezetül hangsúlyozta, megfelelő fajtaválasztás esetén, a termesztés nem engedélyköteles tevékenység. 

Molnár György Igazgató Úr összmagyarsági ügyként beszélt a kendertermesztésről és kijelentette: jelenleg — egyfajta kommunikációs szennyeződésként – kábítószerrel azonosítja a közbeszéd a kendert, holott ennek a sokoldalúan hasznos ipari növénynek ehhez nincs köze. Meggyőződése, hogy a generációváltással együtt Magyarországon gazdálkodási korszakváltásra is szükség van. A kendertermesztés hozzájárul a magyar agrárgazdaság megújításához, jelentősen növeli a termőföld jövedelmezőségét, ökológiai gazdálkodással segíti az ágazat környezeti fenntarthatóságát. Javítja a talaj minőségét, vízháztartását, a vetésforgóba jól beleilleszthető és klímavédelmi hatása is kiemelkedő. Az ipari kender 4 hónapos termesztési ideje alatt kb. 12,8 tonna széndioxid köt meg hektáronként, hasonlításképpen egy hektár erdő egy év alatt kb. 3-4 tonnára képes.

Az NSKI nagy lehetőséget lát a kender iparágnak a felvirágoztatására a Kárpát-medencében, ezért új fejlesztési irányként jelölt ezt ki a 2021-2027 közötti időszakra. Az Európai Unió által közzétett ún. zöld megállapodás célrendszerének mind a 8 célkitűzését egyidejűleg szolgálja, ugyanakkor a kenderipar felépítéséhez állami szerepvállalásra is szükség van. A tervezési, előkészületi munkálatok 2016-ban indultak el és 5 év után már 3 kenderipari beruházás meg is valósulhat a magyar-szlovák határtérségben egy uniós projekttel. A kitűzött cél, hogy 2030-ra 150 000 hektáron történjen a kendertermesztés, és a jól tervezett és működő ipar jórészt Magyarországon dolgozza fel a termékeket. A feladat komplexitása további tudás- és tőkekoncentrációt igényel a kenderipar fejlesztése érdekében. A Kárpát-medencében 4+1 fejlesztési zónát terveznek, amelyek összehangolt, határokon átívelő programja elvezethet a nemzeti hagyományokra és erőforrásainkra épülő, innováció központú új magyar gazdasági ágazat felépítéséhez.

Orbán Balázs Székelyföld leírása című könyve szolgálhat számunkra útravalóként, amely így szól: „ …mert a mi kenderünk a continens minden kendere közt legkitűnőbb levén, szintén nemzetgazdászati fontossággal bír.”. Köszönjük Molnár Györgynek és Pásztor Zsoltnak, hogy elfogadták a meghívásunkat, egy igazán gondolatébresztő előadásban volt részünk!

Lehoczki Áron, Somoskövi Ákos

Molycsapda 4.0, avagy a SMAPP LAB Startup

Milyen az, amikor egy molycsapda több mint szimplán csalétekkel kecsegtető kihatolhatatlan zárka? Hogy szerezhetünk tudomást gyümölcsösünket vagy szántóföldünket fenyegető kártevő állományáról, csupán egy képernyőre pillantva? Mi menti fel a gazdákat az állandó és időigényes csapdaellenőrzések alól? Ezekre kaphatott választ a Corvinus Agribusiness csapata október 13-án, amikor a SMAPP LAB digitalizált kártevő csapda családot fejlesztő startup-al ismerkedett meg.

A startup megalakításáról, működéséről és jövőbeli céljairól Bereczki Anna társalapító közel egy órás előadásában részletes beszámolót kaphattunk, amit a távollévő érdeklődők online is követhettek a szervezet közösségi oldalán.

 Posta Donát, Bereczki Anna és Zsigó Miklós 2019-ben egy szegedi 24 órás versenyen fektették le startupjuk alapjait egy feromon csapdás ötlettel, amellyel a verseny fődíját is elnyerték. A meglévő koncepciójuk és konkrét elképzeléseik mellé már csak a szakmai támogatás hiányzott. Ekkor érkezett a NAK TechLab, aminek 3 hónapos inkubációs programjába 2019 őszén kerültek be. Komoly támogatást jelentett számukra, hogy szakmai szféra előtt ismertté válhattak és a legnagyobb hazai agrárvállalatokkal, -mint például a Bonafarm- is együtt dolgozva fejleszthették tovább ötletüket. A mentorprogram végén termékfejlesztési megállapodást kötöttek a KITE Zrt.-vel és jelenleg a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság területein is tesztelik csapdarendszerüket.

A rendszer kialakítása sok munkaórába telt a SMAPP LAB csapatának, idén 10 partnernél, 4 országban, országszerte 28 csapdát kihelyezve gyűjtöttek információkat a kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke és almamoly kártevőkről. A csapdát egy feromonos vagy kukoricamoly esetében csalogató illatanyaggal ellátott dobozként kell elképzelni, amiben a rovarok elejtésre kerülnek. Eddig teljesen úgy néz ki, mint egy hagyományos molycsapda, de a csavar még csak most jön! Ugyanis a csapdában egy kamera is el van helyezve egyedszámlálás céljából. A befogott rovarokról naponta készült kamerás felvételeket egy egyedi képfelismerőszoftver vizsgálja meg, melynek feladata a moly és a más rovarfajták megkülönböztetése, majd a molyok számszerűsítése. A szoftver a rekordokból diagrammot készít, amelyet egy társított okoseszközön vagy számítógépen megjelenítve és elemezve könnyen kivehető a rajzási csúcs, így kézzel fogható adatot biztosít a gazdák számára a hatékony permetezés lehetséges időpontjáról. A molycsapda egyedszám elemzésén túl képes hőmérsékleti és páratartalmi adatokat is gyűjteni, így a gazdák egy komplex adatgyűjtő állomással rendelkezhetnek. Mindezek tápellátását a készlethez szerelt napelem és akkumulátor együttese képes akár egész szezonban biztosítani. A termék előnye közé sorolható még, hogy a szoftver fejleszthető, így egy betanítási időszakot követően képes új kártevő fajokat is felismerni. 


Anna elárulta, hogy céljuk a termékük regionális szintű értékesítése. Kiemelte és később Donát megerősítette, hogy nem csak terméket, hanem szolgáltatást szeretnének biztosítani a gazdáknak. Egy olyan komplex megoldást, ami valóban megéri a befektetett tőkét. Fontos a startup számára, hogy egy letisztult, mindenki számára könnyen kezelhető, megengedhető áron elérhető szolgáltatást fejlesszenek ki. Anna előadásában felhívta a figyelmet arra is, hogy szükség lenne a csapdák hálózatszintű kiépítésére a jövőben, így a rovarok terjedésének ismeretével rajzásokat és permetezési időpontokat lehetne prognosztizálni. 

A Smapp Lab találmányának sikerét mi sem fémjelzi jobban, mint sem a rövid idő alatt bezsebelt elismerések és sikerek sorozata. 2020 nyarán a Starup Világkupa „Fekete tengeri és regionális szinten túli” kategóriájának versenyében a régió 10 legjobbja közé bekerülve képviselhették Magyarországot. Kettős győzelmet arathattak akkor, amikor az EIT Food versenyén mind az első, mind pedig a közönségi szavazás díjat is nekik ítélték. Nemrégiben pedig X-Europe projekt – ami Európa több mint 150 startup-ját hivatott összekapcsolni események sorozatain keresztül nagy befektető cégekkel, technológiai vállalatokkal – AgriTech csoportkörébe lettek beválasztva. 

Sok minden juthat végül eszünkbe, hogy mitől is olyan sikeres a Smapp Lab csapata, de ezek felsorolása helyett csupán Donát egy elhangzott gondolatát idéznénk: „Egy startup sosem állhat meg a növekedésben, a mi célunk is ez, a folyamatos fejlesztés és kutatás, azért, hogy új piacokat tudjunk meghódítani.”

Köszönjük, hogy megismerhettük közelebbről a Smapp Lab-et és örülünk, hogy ezzel párhuzamosan egyfajta együttműködés is megkezdődött a startup és a Corvinus Agribusiness között.

István Gábor, Lehoczki Áron

Őszi Szakmai Workshop – Szilvásvárad

A Corvinus Agribusiness Szilvásváradon kezdte meg őszi szakmai programsorozatát október 4-én, szombaton. A rendkívül hosszúra sikerült „nyári szünet” után első alkalommal volt lehetősége a tagságnak találkozni, és nagyobb volumenű eseményen részt venni az ősz folyamán.

Az első megálló az Állami Ménesgazdaságnál volt, ahol társaságunk először egy rövid vetítésen vett részt. A filmben hallhattunk a lipicai lovak származásáról, történelmi múltjáról és jelentőségéről, valamit Szilvásváradra kerülésük történetét is elárulták. Tudomást szereztünk arról, hogy lipicai ménes számára a Bükk-fennsík jelenti a legmegfelelőbb környezetet a természeti adottságainak köszönhetően. Ez az oka annak, hogy Bábolnáról Szilvásváradra került át a lóállomány több, mint hatvan évvel ezelőtt. Jelenleg körülbelül 300 lipicai ló szépíti az eleganciát és pompát sugárzó szilvásváradi ménesgazdaságot. Megtudhattuk, hogy a csikók hároméves korában dől el az, hogy értékesítésre kerülnek, vagy állományban maradnak-e. Érdekesség, hogy pontosan egy évvel ezelőtt a szervezetünk is részt vehetett egy ilyen nívós lóárverésen.

A látogatás során betekintést nyertünk a hajtókocsi kiállításba, továbbá az egyik istállót is bebarangolhattuk. A 2018-ban átadott, világszínvonalú lovas stadiont is bejártuk, ahol megtudtuk milyen szigorú előírásoknak kell megfelelnie egy ilyen típusú létesítménynek. Különös részletességgel a fogathajtásról kaptunk információt, de emellett díjlovaglás, díjugratás és lovastorna is szerepet kap az Állami Ménesgazdaság portfóliójában. Nagy megtiszteltetés érte a csapatot, ugyanis felmehettünk a látogatóktól elzárt bírói toronyba, amely különleges pillanatot egy csoportkép örökített meg.

Az Állami Ménesgazdaság után a Szalajka-völgybe látogattunk el, kisvasúton megtekintettük a Fátyol-vízesést, majd egy közös túra keretében lefelé gyönyörködtünk a kristálytiszta pisztrángos tavakban. Lehetőségünk volt betérni a Sáfrány Bt. telepére, ahol mindenki megkóstolhatta az Európai Bizottság által 2020-ban oltalom alá vett (OEM) szilvásváradi sebes pisztrángot. A nap végeztével betértünk a SzilvaHáz-ba, ahol a szakmai és baráti beszélgetések folytatódtak és egy közös vacsorával zártuk az első őszi workshopot.

Szívből köszönjük a lehetőséget és további eredményes munkát kívánunk vendéglátóinknak! 

Balla Gréta, Lehoczki Áron