fbpx

Új pályázat: A jövő gazdálkodása már várja a jövő agrár-szakértőit!

A PREGA pályázata egyedülálló lehetőséget kínál a precíziós gazdálkodás iránt érdeklődő egyetemi hallgatók számára.


Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb mezőgazdasági szakterülete a high-tech megoldásokkal operáló “precíziós gazdálkodás”. A terület nemzetgazdasági és ökológiai szempontból is kiemelt jelentőségű, hiszen a digitális technológia kulcsszerepet játszik abban, hogy a gazdálkodók megfeleljenek a klímaváltozás, a fenntarthatóság és a jövedelmezőség kihívásainak. 

Ezért is mondhatjuk, hogy nem csak a témára nyitott egyetemisták, de a teljes agrárium számára is nagyszerű hír, hogy egy új pályázat segíti a legjobb fiatal koponyák és a legígéretesebb mezőgazdasági terület egymásra találását. Méghozzá igazán hallgatóbarát módon: egy mindössze 2500 karakteres esszéért cserébe konferencia-belépő és karrier program-lehetőség is jár.

Három témakörben várják a pályaműveket

A „PREGA Generation Next – Mutasd magad a jövődnek” címmel meghirdetett pályázatra három különböző témakörben lehet jelentkezni 2019. december 15-ig.

A – nem feltétlenül kell agrár szakos – hallgatók gazdálkodói, kutatói, illetve egyéb kategóriában indulhatnak az alábbi kérdések egyikének megválaszolásával:

  • Miért gazdálkodsz, illetve gazdálkodnál precíziósan?
  • Mit és hogyan kutatsz, vagy kutatnál a precíziós gazdálkodáson belül? 
  • Milyen egyéb módon kapcsolódsz vagy szeretnél kapcsolódni a precíziós gazdálkodáshoz? 

A pályaműveket a www.prega.hu/next oldalon lehet feltölteni, és itt találhatók a pályázat részletei is. A szakértőkből álló zsűri a 10 legjobb munka beküldőjét jutalmazza majd – kategóriától függetlenül.

A legjobbak közé kerülhetnek a nyertesek

A pályázat nyertesei teljes ellátást biztosító 2 napos belépőt kapnak az ország egyik legkiemelkedőbb eseményére*,  a 2020. februárjában megrendezésre kerülő PREGA Konferencia és Kiállításra.

Emellett személyre szabott karrierépítő programban is részt vehetnek a terület meghatározó vállalatainál, illetve szakmai alapú vállalati kapcsolatépítésre is lehetőségük nyílik a piac meghatározó szereplőinél.

További részletek: www.prega.hu/next

Okosan másképp

2019. november 12-én, kedden, az esti órákban egy nagyon érdekes előadás megrendezésére került sor „A nagy testvér a farmot is figyelheti” címmel, a Corvinus Agribusiness szervezésében, a Budapesti Corvinus Egyetemen.
A meghívottak – Kövesdi József ügyvezető igazgató, Papp Zsolt kereskedelmi és operatív vezető, valamint Császár Martin gyakornok – az OkosFarm-tól érkeztek, akik számos, jövőbe mutató lehetőséget ismertettek dióhéjban az érdeklődők számára. A technológiai fejlődés, „okosítás”, mint minden ágazatban, a mezőgazdaságban is egyre nagyobb szerepet kap. Sajnos sokak számára ez a két fogalom nehezen összeegyeztethető, pedig kijelenthető, hogy a jövő ebben rejlik.


Mit is jelent ez valójában?
Az ügyvezető igazgató, rövid prezentációjában beszámolt arról, hogy az informatikai eszközök milyen sokféle területen alkalmazhatóak egy farm vezetése során. A precíziós telephelyen kiemelt figyelmet kapnak az alábbiak:
• Szenzoros mérések
• Távirányítás
• Terményfelügyelet
• Biztonságtechnika és vagyonvédelem
• Szoftveres távérzékelés
• 24 órás állatfelügyelet
• Adatgyűjtés és adatelemzés
A fentiekben felsorolt számos lehetőségen túl az olyan helyzetekre is kiküszöbölési megoldást kínál az okosfarm, mint a felmerülő létszámhiány. Sajnos hazánkban egyre súlyosbodó munkaerőhiány van, egy adott állás betöltésére nagyon nehéz, szinte lehetetlen megfelelő szakembert találni.
Amíg a hagyományos gazdaságokban egyes gépek, telephelyek ellenőrzéséhez külön-külön humán erőforrás szükséges, addig ezzel a módszerrel alacsonyabb létszám mellett másképpen is megoldható. Okos eszközökkel, gépekkel könnyítik meg a mindennapi munkát, és ami talán a legfontosabb, hogy rengeteg idő spórolható vele. Például telefonon is nyomon lehet követni, hogy mi zajlik éppen az egyes telephelyeken, milyen az időjárás, hogyan viselkednek az állatok. A folyamatos adatgyűjtés és az abból generálható adatelemzés alapján egyértelmű, hogy mikor kell beavatkozni.

A program második felében Császár Martin tartott beszámolót, az OkosFarm-nál gyakornokként eltöltött pozitív tapasztalatairól.
Összességében elmondható, hogy nagyon jó hangulatban telt az este, minden felmerülő kérdésre választ kaptak az érdeklődők.
Mint mindig, most is bebizonyosodott, hogy a fiatal generáció képes „megreformálni” a mezőgazdasáról alkotott képet, bevonni az innovációt. A változások korát éljük…már semmi nem olyan, mint régen!

Vidék, fiatalság, jövő!

Csurja Barbara

OTP Fáy András Alapítvány által rendezett „Versenyképesség a munkaerőpiacon” című konferencián vettünk részt

2019. október 8-án a Hotel Benczúr adott otthont az OTP Fáy András Alapítvány által rendezett konferenciának mely a „Versenyképesség a munkaerőpiacon” címet kapta.

Az esemény Dr. Mészáros Tamás beszédével vette kezdetét. Az OTP Fáy András Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint a pénzügyi kultúra fejlesztésre szorul, melynek irányát a digitalizáció határozza meg.

Benedek Fülöp elhelyezte az OTP Bank szerepét az agrárfinanszírozásban: Az OTP Agrár és az OTP Fáy Alapítvány nem csak Magyarországon, hanem többek között Erdélyben és a Délvidéken is versenyképes gazdasági pozícióban van. A bankcsoport Közép-Európában meghatározó alakja, hiszen 11 országban van jelen és mindenütt egységes szemléletmód jellemzi. Az OTP Agrár igazgatója szerint a versenyképesség megtartása érdekében a munka világába belépő új nemzedéknek fel kell használni az idősebbek tapasztalatait, ugyanakkor szükség van a fiatal szakemberek meghallgatására is.

Bagdán Boglárka, az Agrárminisztérium (AM) agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára előadásban kitért arra is, hogy az agrárképzés átalakulóban van. A tévhitekkel és rémhírekkel ellentétben nem kevesebb emberre, hanem másfajta tudással rendelkező munkavállalókra van szükség a piacon. A jelenlegi szakképzési rendszerben magas a veszteségi faktor, ugyanis a gimnáziumi férőhelyek egyre bővülnek így elvonják a tanulókat a szakképzésből. Ehhez a veszteséghez hozzájárul az agrárszakma téves megítélése, illetve a rendszer átjárhatatlansága is. A fejlődés három alappilére pedig a karrier lehetőségének biztosítása, a vonzó környezet megléte és a naprakész tudású oktatók jelenléte. Az agrárszabályozás célja pedig nem más, mint a versenyképes jövedelem nyújtása, a modernizáció, a folyamatos megújulás, valamint a környezetvédelem.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem docense ismertette a jelenlévőkkel a digitalizáció és a versenyképesség összefüggését az agrárszektor vonatkozásában. Az előadás során választ kaphattunk arra, hogy miért is foglalkozik egy informatikai cég az agráriummal és hogy a robotok elveszik-e tőlünk a munkát, vagy saját munkánk eredményességéhez járul-e hozzá. A T-Systems Magyarország agrobusiness szakértője részletezte az ágazatban dolgozók előtt álló kihívásokat, legfontosabbként a munkaerőhiányt, a „technológiai push”-t és a klímaváltozást (az egyenetlenül eloszló csapadékot) említette.  Mindezekkel egyidejűleg a gazdáknak rendelkezésre állnak hardverek (a precíziós mezőgazdaságban meglévő funkciók folyamatos bűvölése-kamerák, szenzorok), továbbá vállalatirányítási szoftverek, melyekben összegződnek a gazdaság adatai.

A kerekasztal beszélgetés résztvevői Földi János és Hivekovics Ákos voltak, akik ugyan eltérő generációból származnak, azonban egy dolog mégis közös bennük: az innovációra való fogékonyság. A Földi János Által vezetett Pankotai Zrt. mintegy 4000 hektáron termeszt szántóföldi növényeket, sertéstelepet üzemeltet és egyszerre foglalkozik tanácsadással is. A Hivekovics családi vállalkozás vezetője a piaci rés megtalálása után kezdett bogyósgyümölcsök termesztésébe. A gazdaság 100 hektáron termeszt gyümölcsöt, melynek 70%-át öntözik is, valamit rendelkezik jéghálóval, drónos öntözőrendszerrel és hidropóniás termesztésre alkalmas eszközrendszerrel. A vita során a felek egyetértettek abban, hogy egy vállalkozás sikerességéhez elengedhetetlen a felsőoktatásban megszerzett alaptudás, az idegennyelvek ismerete és a külföldi utazások során gyűjtött tapasztalat. Összegezve elmondható, hogy az átalakuló oktatási rendszer átalakulása több lehetőséget hoz magával a tanulók számára, mint valaha. Fontos leszögezni még, hogy alkalmazkodnunk kell a modernizáció, illetve a digitalizáció adta eszközökhöz, szolgáltatásokhoz.

Simon Szimonetta

Szuperhősök ide! Itt vannak a legmenőbb munkaeszközök!

Ismét megrendezésre került Magyarország legrégebbi és legnagyobb tradíciójú agrárgazdasági rendezvénye, az OMÉK, amin 79. alkalommal vehettek részt az érdeklődők. Az Agrármarketing Centrum és a Corvinus Agribusiness közös szervezésű agrárkarrier konferenciáján, (Az Agrárium Téged vár! Kezedben a jövőnk!) számos érdekes előadást hallgathattak az ifjú résztvevők. A sok érdekes előadás közül kitérnék egyre, Morva Tamás, növényorvos, szaktanácsadó prezentációjára, ami az agráriumban résztvevő eszközök hihetetlen gyors fejlődését taglalja. Emellett arra is kitér, hogy pályakezdőként hogyan és milyen szempontok alapján helyezkedjünk el.

Mi az első dolog, ami eszébe jut az embereknek akkor, amikor az agrárium modernizációjáról kérdezzük őket? Önvezető traktorok, On-the-go talaj és növény elemző szenzorok, drónfeltérképezés, kultúrnövényeket felismerő kultivátorok, automatizált önfejő gépek, tabletek -és ez a pár eszköz meg sem közelíti annak a rengeteg újításnak a számát, ami az elmúlt években segítették precízebbé tenni a termelést. Előadónk bemutatta a hallgatóságnak, hogy a drónok által mennyivel hatékonyabban tudunk a közeljövőben terményeket előállítani, általuk kevesebb felesleges vegyi anyagok kibocsátani és jobb minőséget elérni. A drónok a növényanalízis drasztikus modernizációjaként foghatók fel. Léteznek már olyan drónok, amelyek 10-15 liter vegyszert képesek kijuttatni hektáronként minimális veszteséggel, ami annyit jelent, hogy minden egyes permetcsepp a „helyére” kerül. Vannak, amik képesek feltérképezni a talajban lévő, számunkra termesztés szempontjából fontos anyagokat (területspecifikus tápanyagutánpótlás), így többek között megtudhatjuk, hogy mennyi műtrágyát kell kijuttatnunk a területre, van e nehézfémmérgezésre utaló jel, stb. A precíziós gazdálkodás a mezőgazdaság erős koncentrálódását okozza, azaz kevesebb ember több földet művel meg. Fontos, hogy megismerjük a lehetőségeinket. A rendelkezésre álló információkkal hatékonyabbá válhat a magyar mezőgazdaság.

Minden azon múlik, hogy ezt a tudást, amit ezek a gépek adnak, miként tudják átadni a hozzáértők az új generációknak. Ugyan az egyetemi oktatás széles spektrumot jár be, mégis a terepen végzett gyakorlatok tudnak eredményhez vezetni. Fontos, hogy a szakmai gyakorlat tanítójellegű legyen és erre meg kell találni a legmegfelelőbb helyszínt. A belekényszerültség még nem vezettet előrehaladáshoz. Ki kell szűrni, hogy mi érdekel, mi az, amit szívesen csinálnál, mi az, amivel a mindennapi kenyeredet szeretnéd keresni.

Hogyan találd meg az első állásodat?

Első lépésként építs erős alapra, menj olyan gyakorlati helyre, ahol ezt megvalósíthatod. Másodszor egy jó önéletrajz nagyon fontos. Jótanácsként, ha túl vagy pörögve akkor se írd bele, hogy téged minden érdekel, amivel a cég foglalkozik. Specializálódj egy dologra, amit 100%-osan tudsz végezni. Harmadszor, köss szakmai ismeretségeket, keresd fel tanáraidat (jó kapcsolataik vannak), böngészd az állásajánlatokat, add be minél több helyre az önéletrajzodat SZEMÉLYESEN. Végül, de nem utolsó sorban légy résen, csapj le a lehetőségekre, ne töprengj rajta túl sokat.

Annak érdekében, hogy a megszerzett állást meg tudd tartani, tanulj szorgalmasan, legyél határozott, dolgozz legjobb tudásod szerint és végezd munkádat kitartással.

 Légy SZUPERHŐS a szakmádban.

Varga Mihály

Legyen a mezőgazdaság egy kaland!

2019. szeptember 26. és 29. között az idei 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár került megrendezésre a Hungexpon. Az OMÉK keretein belül számos programlehetőség várta a látogatókat. Cikkünk, azonban arról fog szólni, hogy milyen karrierlehetőségekkel tud szolgálni az agrárium. Ezen téma egy kerekasztal beszélgetés formájában került elemzésre, melynek résztvevői Dr. Urbányi Béla, általános és stratégiai rektorhelyettes a Szent István Egyetemről, Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, agrobusiness szakértő, a T-Systems Magyarország Zrt., valamint a Corvinus Egyetem munkatársa, Kövesdi József, ügyvezető az Okosfarmtól, Szabó István, ügyvezető igazgatóhelyettes az OTP-től, valamint Borda Áron, a Corvinus Agribusiness diákszervezet agrászakmáért felelős alelnöke voltak.

Dr. Urbányi Béla eleinte felvezette, hogy milyen problémákkal rendelkezik jelenleg a magyar munkaerőpiac. Véleménye szerint a jelenlegi munkaerőhiány már nettó munkaerőhiány, ugyanis nem csak a szakképzett réteg, hanem a legegyszerűbb munkákra befogható tömeg is hiányzik. A következő kérdés afelé irányult, hogy melyek azok a szakok, egyetemek, valamint egyéb képzések, ahol jól és célzottan és hatékonyan lehet átadni a szükséges tudást. Dr. Urbányi Béla elmondása szerint, az agrár munkaerő piacnak általános képzésű hallgatókra van szüksége, tehát a legnagyobb lehetősége azon diákoknak van, akik például alapképzésben mezőgazdasági mérnöknek tanulnak. Egyetemi tanulmányaik után ezen hallgatókat a munkaerőpiac, valamint a vállalkozások tovább formálhatják. Nagy dilemma napjainkban a mesterképzés rendszere. Dr. Urbányi Bélától megtudhattuk, hogy Norvégiában például 2025-től nem nappali mesterképzéses, hanem levelezős hallgatókkal kalkulálnak.

Borda Áron, a diákok nevében mondta el véleményét azzal kapcsolatban, hogy az egyetemeknek milyen irányba lenne érdemes elmozdulniuk. Elmondása szerint fontosak az elméleti alapok, de leginkább gyakorlatorientált képzésekre van szükség. Borda Áron a Corvinus Agribusiness diákszervezet agrászakmáért felelős alelnöke, így megtudhattuk, hogy ezen szervezet tagjai számára számos lehetőséget nyújt gyakorlatorientált programokon való részvételre, mint például üzemlátogatásokra, melyekkel a hallgatók betekintést nyerhetnek az agráriumba, és remélhetőleg ezek az élmények a diákokat az agrár pályán marasztalják.

Kövesdi József is alátámasztotta a korábban elhangzottakat: fontos az elméleti alapok megteremtése, hogy a hallgató helyt tudjon állni a gyakorlatban.

Szabó István szerint Magyarország munkaerőpiaca óriási problémával küszködik: 200-250 ezer fő hiányzik a munkaerőpiacról. Természetesen az OTP is érintett a fennálló helyzetben, ügyvezető igazgató-helyettes úrtól megtudhattuk, hogy számos olyan helyzet áll elő, amikor valamelyik OTP fiók nem tud kinyitni, mert emberhiány van. Azt is kifejtette, hogy milyen kompetenciákat vár el a bankszektor, azon belül is az OTP a diákoktól: A diákok igyekezzenek rendszerben gondolkozni, emellett elengedhetetlen az angol nyelvtudás, ugyanis az OTP jelenleg 11 országban van jelen. Kiemelkedőnek tartja még a gyakorlatorientációt, valamint a pozitív attitűdöt is.

Kövesdi József hozzátette, hogy a diákok merjenek egy gyakornoki pozíció keretében megnyilatkozni, a vezetők pedig fogadják be ezeket az új nézőpontokat.

Borda Áron azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy a cégek szeretik a fiatalokat, keresik őket, nyitottak és sok esetben a diplomamunkában is segítenek. Fontosnak tartja, hogy a tanárok személyesen ismerjék a diákjaikat és segítsenek nekik megtalálni a számukra leginkább testhezálló munkakört, amelyben lehetőségük van tudásuk és kompetenciáik kamatoztatására, valamint fejlődési lehetőséggel is kecsegtet.

Dr. Urbányi Béla a duális képzés témakörében rendkívül fontosnak tartja, hogy az információáramlás megvalósuljon, valamint, motivált hallgatók kerüljenek a cégekhez.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid a duális képzés témakörhöz kapcsolódóan megosztotta, hogy a magyar diákok 4,59%-a vesz részt duális képzésben. Mezőszentgyörgyi Úr a Budapesti Corvinus Egyetemen is tanít. Tapasztalatai alapján az ottani alapképzéses hallgatók nagy része dolgozik, a mesterszakos diákok pedig szinte mind kivétel nélkül. Elmondása szerint a nappali képzést elvégezni munka mellett nagyon nehéz, a duális képzésen lévő hallgatókat pedig sokszor az adminisztratív oldal akadályozza, melyen lazítani kellene a diákok érdekében. Emellett elengedhetetlennek tartja, hogy a bérek alkalmazkodjanak a duális képzésben résztvevő hallgatók elvégzett munkájához.

Szabó István szerint a generációváltás lehetőséget és egyben kockázatot is jelent. Ha a hallgató rendelkezik agrár családi háttérrel, akkor könnyen megvalósul a generációváltás, egyszerűen be tud lépni a piacra. Beszédében kiemelte, hogy ez a generáció már teljesen másképp működik, mint régen, a fiatalokat máshogyan kell finanszírozási oldalról megközelíteni. Véleménye szerint megoldás lehet a fiatal munkavállalók számára, ha különféle programok indulnának: például garanciaintézmények megerősítése, egzisztenciahitel, kamatkedvezmények. Szabó István az OTP nevében azt nyilatkozta, hogy mindenféleképpen a vállalkozók mellé tudnak állni, azonban a kezdő vállalkozók sehol sem élveznek prioritást, náluk az OTP-nél egy hitelkonstrukció van, ami jelzáloghitel mellett tud induláshoz segítséget nyújtani, ennek ammaximum kerete 10 millió forint, amely kevésnek bizonyul.

Miként lehet megtartani a fiatal munkavállalókat egy cégen belül? Kövesdi József elmondása szerint egy értelmes célt kell nekik találni a cégen belül, amivel a fiatalok hozzáállása teljesen megváltozik. „Nem szeretnek 8 órában kötötten dolgozni, de ha bízunk bennük és projekteket, valamint egy kis szabadságot adunk nekik, akkor sokkal jobb eredményt kapunk. Meg kell határozni a kereteket és elvárásokat, mérhetővé kell tenni a tevékenységüket, és ami a legfontosabb, meg kell ünnepelni a sikerüket – nem csak pénzben!”

Borda Áron hozzátette, ő azt tartja a legfontosabbnak, hogy a fiatalok szeressék munkahelyüket. Olyan célokat kapjanak, amik motiválják őket, valamint amikért szívesen küzdenek.

Szabó István elmondta, hogy az OTP, csak Magyarországon tízezer alkalmazottal rendelkezik. Náluk 3-4 éve egy szervezetfejlesztés indult el, aminek értelmében igyekezett a HR megtalálni azokat az eszközöket, amiket a fiatalabb generáció vonzónak tart. Kiemelte, hogy ha a jövedelmi oldalról nézzük, akkor a fiatal munkavállalóknál a pénzbeli motiváció 3-4 hónap múlva teljesen eltűnik. Az OTP-nél a jövedelem mellett egyéb juttatásokat is biztosítanak. A bankszektor számára is világossá vált, hogy ma már rendkívül fontos szerepet tölt be a home office, amely egy óriási előrelépés. Emellett nem elhanyagolható az irodai környezet kialakítása sem, amely teljes mértékben kielégíti a fiatal dolgozók igényeit.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid hozzátette: „A mai fiatalok mentort keresnek, nem főnököt. Abszolút pozitív értelemben. Azt szeretnék, hogy hagyjuk őket dolgozni, ha pedig kérdésük van, akkor gyors választ kérnek.” Természeseten azt is elmondta, hogy éppen ezért a munkáltatókon is nyomás van. A T-System is igyekszik felvenni a ritmust, több módon próbál kedvezni a fiataloknak: Groupama Arénára néző terasszal rendelkezik, 2 kávézó mellett dühöngő szobák állnak rendelkezésre.

Dr. Urbányi Béla szerint minél előbb meg kell szerettetni az agráriumot a fiatalokkal. „Akik agráros családból jönnek, azok már anyatejjel szívják ezt magukba, míg mások még ma is ott tartanak, hogy a mezőgazdaság egyenlő a gumicsizmával és a trágyázással.” – fejtette ki. Elmondása szerint a felsőoktatási intézményeken óriási a felelősség, ugyanis rajtuk is múlik, hogy milyen hallgatók kerülnek ki intézményeikből. „A rengeteg elméleti órát redukálják az egyetemen, és próbálnak a diákoknak gyakorlatorientált projekteket adni, ugyanis jobban lehet ezáltal a fiatalokkal kommunikálni, valamint jobban tudják értékelni a tudásukat és a képességeiket, de ez a folyamat lassú, mert mire ez az új elképzelés végigmegy a rendszeren, az 3 év, erre pedig a fiatal munkavállalók nem fognak várni, elmennek máshova, leginkább külföldre. Éppen ezért KELL a változás, KELL a fiatalok igényeihez alkalmazkodni a felsőoktatásban, valamint a munkaerőpiacon.”

Borda Áron elmondása szerint az ágazat rendkívül speciális, sokan „szerelemből” csinálják. Hasznosak az OMÉK-hoz hasonló programok, expók, melyek közelebb hozzák a diákokhoz a szakmát. Fontos szerepet játszik a „learning by doing”, miszerint kész gyakorlatszagú esetek megoldása fekszik a fiataloknak kevés elmélettel. Csoportmunkák kereteiben elengedhetetlen, speciális skill-eket sajátíthatnak el.

A kerekasztal beszélgetés a következő igen lényeges fiataloknak szóló mondatokkal zárult: „Gondolkodjanak rendszerben, legyen asszertív a kommunikációjuk, figyeljék a változásokat, és amilyen gyorsan csak tudnak, alkalmazkodjanak azokhoz!” – tette hozzá Szabó István.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid pedig a következőket adta útravalóul: „Legyenek kíváncsiak, legyen a mezőgazdaság egy kaland, egy igazi kihívás, és ha így tekintenek rá, akkor abban mindenki megtalálja magát.”

Peák Adrienn Laura

Az ígéretes hazai agrár start-upok

Kerekasztal-beszélgetés az OMÉK „Az agrárium Téged vár! Kezedben a jövőnk” agrárkarrier konferencián

Ötlet, innováció. Manapság hívószóként csendülnek fel, ha szakmaiságról, karrierlehetőségekről beszélünk. Ismerősen hangzanak, szinte már magától értetődőnek vesszük a jelentésüket. De mi is a valódi tartalmuk? Mi rejtőzik meg a hangzatos kifejezések mögött? És mindez hogyan állítható a siker szolgálatába az agrárkarrier-pályákon?

            Az Agrármarketing Centrum és a Corvinus Agribusiness által szervezett konferencia utolsó programpontjának keretén belül 4 fiatalember foglalt helyet a kerekasztalt megtestesítő szénabálákon a nagyérdemű előtt. Balázs Bence, a bedrock.farm társalapítója, Hudecz Attila, a Growberry ügyvezető igazgatója, Bogár Márk, a Chilifarm tulajdonosa és Barta Dénes, az Agrármarketing Centrum és a Corvinus Agribusiness munkatársa. 4 fiatal, akiknek volt egy ötletük, és ezt az ötletet tovább is tudták vinni a megvalósítás útján. Agrár-startupjaik különböző stádiumban állnak, így a Balogh Tamás által irányított beszélgetés során teljeskörű rálátást tudtak adni számunkra a start-upok világáról.

            Rögtön az elején világossá vált: az ötlet csak a kezdet, de önmagában még kevés. Meg is kell valósítani! Ehhez pedig rengeteg munka, erőfeszítés, áldozat és kitartás kell. Alapvetően két úton lehet elindulni, saját erőből vagy kockázati tőke bevonásával. Utóbbi esetén az indulás relatíve egyszerűbb, viszont a befektető cég elvárásai súlyos teherként nehezedhetnek az induló vállalat működésére. Önerőből elindítani egy vállalkozást nagy kihívást jelent, de az utóbbi időkben egyre több lehetőség áll a vállalkozó kedvű fiatalok előtt. A családi támogatás mellett pénzdíjas versenyek, programok, pályázatok által is biztosítani lehet a szükséges tőkét.

Hudecz Attila kiemelte, ahhoz, hogy bárminemű támogatásra érdemesnek ítéljék az induló vállalkozásunkat, ötletünk megvalósíthatósága mellett azt is elengedhetetlen bizonyítani, hogy lesz rá igény. Lényegében be kell mutatnod a keresletét, és értékesítened kell a még csak a fejedben létező terméket és valamelyest a személyedet is a támogatók felé. Tükröződnie kell a hitelességnek, az elhivatottságnak, a rátermettségnek. Bogár Márk szerint a social media térnyerésével rendkívül jó eszköz került a kezükbe ebből a szempontból. Egy okosan szerkesztett, a vállalkozás imázsát hűen interpretáló honlap, Instagram vagy Facebook profil segítségével széles réteget szólíthatnak meg. Ezzel egyfelől alá tudják támasztani a termékük iránti érdeklődést, másfelől közvetíteni lehet a vállalkozás fő üzenetét, eszmeiségét.

Balázs Bence hangsúlyozta, hogy a sikerhez az is elengedhetetlen, hogy a vállalkozás valódi értéket képviseljen, hiteles értékrenden alapulva. A bedrock.farm hitvallása, hogy a Földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Egy ilyen eszme, misszió segít eligazodni az üzleti életben, hogy a folyamatosan változó behatások ellenére is a kijelölt irányvonalon tudjon továbbfejlődni a cég. Tisztázni kell a célokat és az ahhoz illő stratégiát a profitábilitás eléréséhez, de ez több évbe is telhet. Azonban fejlődésének akármelyik stádiumában tartson is a vállalat, fontos a folyamatos fejlesztés, újítás, az üzlet bővítése, legyen szó akár feldolgozóüzem, látványkonyha kiépítéséről, gépek beszerzéséről, új munkaerő felvételéről.  

Kudarcoktól sajnos így sem lehet mentes egyetlen vállalat sem. A kisebb bukások természetes velejárói a tanulási folyamatnak. Tudni kell levonni a tanulságot, felhasználni a tapasztalatot a későbbiekben. Barta Dénesnek már gimnazista korában saját start-up projektje volt futóban, amely végül nem tudott fennmaradni.  Vállalkozói kedve azonban töretlen, és az egyetemet már sokkal rugalmasabb, támogatóbb közegnek véli egy start-up létrehozásához.

Saját start-upot vezetni nem mindig egyszerű és olykor bizonyos áldozatokat is megkíván, mégis mind a négy résztvevő egyértelműen állítja, hogy megéri. Hudecz Attila dolgozott multinál is, így még jobban tudja értékelni a függetlenséget, izgalmat, sokoldalúságot, mely ezt a pályát jellemzi. Egyik nap fizikai munkát végzel, következő nap megbeszélésre mész, majd előadást tartasz egy konferencián vagy kerekasztal-beszélgetésen.

Ha tehát van egy jó ötleted, vágj bele a megvalósításba! Tanulj, képezd magad, keresd az információval szolgáló embereket. Merj beszélni az ötletedről, hiszen ha kimondani se mered, akkor eleve életképtelen. Mérd fel a piacon az érdeklődést, és találj egy csapatot, egy társat, akivel hatékonyan együttműködve végig tudjátok járni a célul kitűzött utat. Ami pedig az ötlet mellett a legfontosabb, Bogár Márk szavaival élve, hogy „ne felejts el dolgozni”!

Gál Kincső

A marhahús ellátási lánc legvége: a Zing burger story

A Zing Burger szó szerint is jól csengő nevéhez eddig is pozitív kép társult a fejemben. Hányszor szolgált számunkra igazi mentsvárként egy átbulizott fesztiváléjszaka hajnalán. A Zing Burger azonban ennél sokkal több. A Deák Tibor Szakkollégiummal, illetve az Állattenyésztési Szakkollégiummal közös szervezésben megrendezésre kerülő, egész élelmiszeripari ellátási láncot bemutató előadás-sorozat keretében április 17-én a Zing Burger alapító atyja és egyik tulajdonosa, Susánszky Ádám tartott előadást a Corvinuson.

Pár percnyi késéssel lépett be hozzánk, de megjelenésével máris sugallta, hogy erre az előadásra megérte beülni. Megnyerő, fiatalos, laza, de határozott és nagyon hiteles – akárcsak maga a Zing Burger. A sikertörténet mögött nagyfokú szakértelem és tudatos koncepció áll. Magyarországon a fast-casual vonal éllovasainak számítanak. Olyan lényegi szempontok határozzák meg tevékenységüket, mint az alapanyagok lekövethetősége, az értékteremtés, a fenntarthatóság.

Éppen ezért csakis kiváló minőségű, nagyrészt magyar termelők által előállított alapanyagokat használnak, melyeket később saját maguk dolgoznak fel. Saját főzőkonyhájukban készülnek a szószok, a hamburgerbucik és a húspogácsák, amik aztán frissen, nem pedig fagyasztva kerülnek a kiszolgáló üzletekbe. Beszállítóik kiválasztásakor minden részletre odafigyelnek – olyan tojást vesznek, amitől nem lesz túl édes a majonéz, olyan savanyúságot, amely édesítőszer helyett cukorral készül, mivel annak van valódi íze, olyan zöldségeket, paradicsomot, uborkát, melyek a legjobb körülmények között termettek. A hamburgerbucik alapja a jó liszt, így azt is kézműves pékségektől szerzik be.

A hamburgerhús minősége kulcskérdés. Vágóhídi besorolás alapján kizárólag a felső két osztályból vásárolnak. Rendkívül sikeres kampányt húztak fel arra, hogy húsmarha tenyésztőkkel való együttműködésük nyomán csúcskategóriás angus (és korábban wagyu) marhából is készítenek húspogácsát, mely sokkal márványosabb, szaftosabb, vagyis még nagyobb kulináris élvezetet nyújt. Fontos azonban megemlíteni, hogy az alapanyagoknak a minőségi mellett mennyiségi kritériumoknak is meg kell felelniük, hogy le tudják vele fedni a folyamatos keresletet. Ilyen téren a fogyasztók tudatformálása is szükséges, hogy megdőljön a téveszme az élelmiszerek végtelen utánpótlásáról, és fogadják el, hogy a szezonalitás természetes, sőt a modern gasztronómiában kifejezetten jó.

Minőségbeli fölényük az átlagos hamburgerezőkhöz képest vitathatatlan. Susánszky Ádám és társa, Csanda Eszter szakszerű vezetésével pedig a siker garantálható volt. Tudták, mikor milyen lépést célszerű tenni – fesztiválokon megjelenni, food truckkel turnéra indulni, majd egyre több, stratégiailag ideális helyen levő állandó éttermet nyitni. Mára már a franchise-hálózat építés, a vidéki és külföldi terjeszkedés a fő kérdés. A gyors ütemű növekedés egyben újabb kihívásokat is jelent.

Hogy az átláthatóság és a fő üzenet megmaradjon, elengedhetetlen a brandépítés, olyan szervezeti kultúra megteremtése és fenntartása, amelyben a munkavállalók jól érzik magukat, kiteljesedhetnek, örömmel jönnek be dolgozni, de a határokat is ismerik. Ehhez Susánszky Ádám nem győzte hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy tudj nemet mondani, mert végső soron ezek a nemek határozzák meg, mire mondasz igent.

Nemet kell mondani arra a szervezeti magatartásra, amit már nem tolerálsz. Nemet kell mondani azokra a szembejövő üzleti lehetőségekre, amelyek nem arra vinnének, amelyik úton te járni akarsz. Ők például több potenciális, de nem százszázalékig megfelelő üzlethelység közül is választhattak volna, ám ezekre nemet mondva kivárták azt az egyet, ami a legjobb lokális adottságokkal bír. Ugyanígy a beszállítók, partnerek kiválasztásakor is. Ezen stratégia sikerességét pedig mi magunk is láthatjuk, illetve ízlelhetjük, mint ahogy azt tettük is az inspiráló előadás, vagy sokkal inkább kötetlen hangulatú csoportos beszélgetés után a Király utcai Zingben. Köszönjük Zing, köszönjük Ádám.

Gál Kincső

Vetőmagos túránk második állomása a Lajtamag Kft.

Üzemlátogatás a Lajtamag Kft.-nél

Szakmai kirándulásunk második napján a Lajtamag Kft.-hez látogattunk, ahol átfogó képet kaphattunk a cégcsoport tevékenységeiről, valamint informatikai- és nyilvántartási rendszeréről.

A vállalkozás fő profilja a vetőmag termelés, -termeltetés és -forgalmazás. A megtermelt vetőmagokat Magyarországon, Nyugat-Európában és a kelet-európai országokban értékesíti a cégcsoport. A magát innovatív vállalkozásnak tekintő Lajtamag Kft. speciális eszközökkel felszerelt laborral és modern gépekkel ellátott vetőmagüzemmel rendelkezik. A vállalat mintegy 1800 hektárnyi területen termel alternatív kultúrákat (többek között olajretket, pohánkát, facéliát, vörösherét, bivalyherét és lucernát valamint őszi-és tavaszi kalászosokat).

A vetőmag üzemben és annak raktárjaiban egyedülálló nyilvántartási rendszer működik. A társaság az üzemméretnek megfelelő mennyiségű informatikai berendezéssel van felszerelve és több saját szerveren is dolgozik, illetve felhő alapú tárhelyre rögzíti adatait. A cégcsoport a  Microsoft Dynamics NAV vállalatirányítási rendszerét, az Agrovir  innovatív vezetői információs szoftverét, valamint egy rádió frekvenciás azonosítórendszert (RFID) alkalmaz mindennapi tevékenységeihez.

A Microsoft Dynamic NAV rendszer pénzügyi, gyártási, vevőkapcsolati, logisztika és kontrolling modulokkal áll a vállalkozás rendelkezésére. A cég informatikai szakembereinek meg van a lehősége arra, hogy saját fejlesztéseket integráljanak a már meglévő rendszerbe. Az egyedi „Lajtamag-funkciók” a szerződéskötés- és labornyilvántartást foglalják magukba.

Az Agrovir elnevezésű szoftver rendelkezik egy táblanyilvántartással, amely termesztési időszakokra van bontva, valamint egy munkaműveletnyilvántartó programot is magába foglal.

Az RFID egy rádiófrekvenciás azonosítórendszer, melynek egyik része termésnyilvántartásra használatos, másik pedig raktári pozícionálásra alkalmazható.

A rendszer alapja az egyedi azonosító szám mely bigbagenként más és más. Ez az azonosító leolvasható az RFID antennával ellátott tablet eszközzel, mely mögött a Navision integráció áll. Ezekhez a számokhoz egy-egy raktári tétel van rendelve, illetve meg van határozva annak faja, fajtája és tartózkodási helye.

A Lajtamag bázis laborjában vetőmag minősítés folyik. A minőség-ellenőrzés folyamata során vizsgálva vannak az input anyagok, a szelektált anyagok és a végtermék tisztaságra, csírára, valamint víztartalomra. Az output minőségének ellenőrzésére azért van szükség, mert ennek segítségével megtudhatjuk, hogy eléri-e a minőségi előírások szintjét.

A cégcsoport látogatásakor lehetőségünk nyílt megtekinteni az aktuális növénytermesztési munkálatokat. A kukoricavetésbe mi is besegítettünk kicsit, már csak azzal is, hogy néhány női tagunk is beugrott a traktorba egy kör erejéig.  

Seiwerth Anna a cégcsoport egyik tulajdonosa elmondta még, hogy a vállalkozás számos fejlesztés előtt áll mind maga a vetőmag üzem területén belül, (teljesen automata csomagolósor beszerzésére fog sor kerülni) mind a labori munkálatok korszerűsítése céljából.

A Lajtamag Kft. nagy hangsúlyt fektet a fiatalos lendület és a tapasztaltabb szakembereik tudásának összehangolására, ennek eredményességét a „Sikeres generációváltás és családi értékek a vezetésben” kitüntetés is alátámasztja.

Simon Szimonetta

Probstdorfban a Corvinus Agribusiness

A vetőmaggyártás csúcsán

Diákszervezetünk 2 napos szakmai kirándulás keretében meglátogatta a Mauthner cégcsoport Probstdorf Saatzucht testvérvállalatát. A Mauthner Közép Európa vezető növénynemesítő és vetőmag előállító vállalatcsoportja, amelyek közül kedvező éghajlati adottságainak és elhelyezkedésének köszönhetően kiemelkedik a Probstdorfban található nemesítőház. A vállalat Magyarországon is képviselteti magát mint, a vasvári székhelyű Karintia Kft., amelynek vezetője Bene Zoltán. Személyesen kísért végig minket a látogatás során és nagy mértékben hozzájárult a látogatás sikerességéhez.

Érkezésünk után szívélyes fogadtatásban volt részünk. Dr. Maria Gohn-Mauthner a Saatzucht Donau Nemesítőház tulajdonosa köszöntött minket, majd Johann Birschitzky ügyvezető előadását hallgathattuk meg a cégcsoport történetéről, illetve jelenlegi tevékenységeiről. A növénynemesítésről tartott rövid bemutatóban kiemelt hangsúlyt fektetett az éghajlatváltozással együtt járó kihívásokra, amelyekkel a vetőmagelőállítás során szembe kell nézni. Megismerkedhettünk a legfontosabb nemesített fajtákkal, amelyek prémium minőséget képviselnek a piacon. Valamint megtudtuk, hogy itt állítják elő legmagasabb genetikai fokú vetőmagokat. Melyeket tovább szaporítva kerülnek a hibrid vetőmagok a gazdákhoz. Az izgalmas előadások után a környéket is megcsodálhattuk és egy Duna-parti ebéd keretében kötetlenebb hangulatban beszélgethettünk vendéglátóinkkal.

A nap folytatásaként az üzemet járhattuk körbe, ahol belátást nyertünk a vetőmagelőállítás teljes folyamatába, a vetőmag tisztításán, válogatásán át a csomagolásig minden lépést röviden bemutatva. A komoly gépesítési technológiák mindenki figyelmét felkeltették, amelyek nagyban hozzájárulnak az egyedülálló minőségű vetőmagok gyártásához, ugyanakkor kiemelték, hogy milyen fontos szerepe van a precíz munkának és odafigyelésnek, mivel egy apró idegen szem mag a továbbszaporítás során akár több ezerszeresen is visszaüthet a gazdáknál.

Az üzemlátogatás után a körbevezetés a kísérleti parcellákon folytatódott, ahol saját szemünkkel is láthattuk a különböző fajták jellegzetességeit. Számos búzaféle, árpa, káposztarepcék és szójafajta került bemutatásra, amelyek más-más tulajdonságokkal, érési idővel, termőképességgel bírnak.

Összességében számos szakmai tudással és tapasztalattal gyarapodtunk és belátást nyertünk a magasfokú vetőmaggyártás és nemesítés rejtelmeibe. Fontos megjegyezni, hogy szervezetünknek ez volt az első igazán szakmai külföldi útja, ezért hálásak vagyunk vendéglátóinknak a lehetőségért.

Usák Szabina és Kis Bettina

Mitől lesz jövedelmező a precíziós mezőgazdaság?

2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.

A 2019. március 27-én megrendezésre kerülő Agribusiness konferencia keretein belül a résztvevők többek között arra is választ kaphattak, hogy mitől lesz jövedelmező a precíziós mezőgazdaság. Heicz Péter előadásában a helyspecifikus mezőgazdaság bemutatására helyezte a hangsúlyt. A helyspecifikus mezőgazdaság egyik ága, a változó tőszámú vetés elterjedése világszerte rohamos ütemben növekedett az elmúlt években. Azonban óriási különbség van az országok, valamint földrészek fejlődésének dinamikája között.

A helyspecifikus mezőgazdaság az Egyesült Államokban gyökeredzik. Egyrészt, ez betudható annak, hogy itt az átlagos táblaméret jóval nagyobb, mint a világ többi országában- beleértve Magyarországot is. Európára is igaz, hogy drágulóban vannak a termelési tényezők árai, viszont az áltagos táblaméret jóval kisebb. Magyarország magas technológiai színvonalat képvisel európai szinten, érthetjük ezt arra, hogy a 4,5 millió hektárnyi szántóterületből 2-2,5 millió hektár GPS-szel le van fedve, ami kis ország révén rendkívül nagy teljesítménynek számít.

Felmerülhet a kérdés, hogy a helyspecifikus mezőgazdaság jövedelmező vagy fenntartható-e. A Syngenta Üzemfejlesztési és Digitális Agronómiai Vezetője szerint a fenntarthatóság egyik legjobb eszköze a digitalizáció, hiszen ha adatokra és algoritmusokra alapozva, előre tervezetten juttatunk ki növényvédő szert vagy műveljük a földet, akkor nem használjuk el feleslegesen az input anyagjainkat. Létezik egy predikció, miszerint a Föld lakossága 2050-re kilenc milliárdra gyarapszik és a szakemberek a digitalizációtól várják az élelmezés problémájának egyik megoldását. Annak tudatában, hogy a termőterületeket nem tudjuk már tovább növelni, így a termelés fokozása jelenthet megoldást a fent említett nehézség kiküszöbölésére.

   A helyspecifikus műtrágyázás 18%-os, a precíziós vetés és a VRA technikák 13%-os, a helyspecifikus növényvédelem 4%-os, a precíziós öntözés 10%-os termésnövekedést is hozhat. Ezen adatok alapján elmondható, hogy a műtrágya képviseli a legnagyobb arányt a költségszerkezetben. A sikerességet, valamint a hozzáadott érték mértékét befolyásolja még, a terület monitoring, illetve a begyűjtött adatok értelmezésének módja.

A precíziós mezőgazdaság megvalósítása nem minden esetben egyszerű. A termelők gondolkodását egyfajta evolúcióhoz hasonlíthatjuk. Eleinte a gazdálkodók komplex műtrágyát alkalmaztak az adott termőterület egészére. Ezt követően a növény igényeinek megfelelően választottak növényvédő szert a szakemberek. Utóbbi közelebb áll a legköltséghatékonyabb módszerek egyikéhez. A következő lépcsőfok, hogy megvizsgáljuk a talajt tápanyagtartalom tekintetében majd az adatokat összevetjük az elvetni kívánt növény tápanyagszükségletével. Ez alapján biztosítani tudjuk a tápanyagutánpótlást. A helyspecifikus gazdálkodásmód képviseli a következő szintet, ahol szükséges megvizsgálni a táblán belül a talaj tápanyagtartalmát talajmintavétel után, ugyanis ez változó lehet részenként. Ennek tudatában választhatunk hozzá műtrágyát, növényvédő szert vagy akár ehhez igazíthatjuk a vetőmag hektáronkénti számát. Ezen technika használatához szükség van egy gondolkodásmódbeli váltáshoz, valamint időre, az új technológia elsajátításához. Összegezve elmondható, hogy precíz gazdából válhat precíziós gazdálkodó.

A döntéshozatal korántsem egyszerű a gazdálkodók számára, ugyanis rengeteg adat áll a rendelkezésükre. Másrészt sokan kínálnak a precíziós gazdálkodásban használatos szolgáltatást az iparágban, viszont sokuk mögött nincs valódi érték vagy kidolgozott megvalósítható módszer, csupán csak egy kiforratlan ötlet, amit minél gyorsabban szeretnének értékesíteni a piacon. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a technika rendelkezésre áll, ami a szűk keresztmetszet az az agronómiai tudás. Ez azt jelenti, hogy a gyártók nincsnek felkészülve termékinformáció tekintetében (például: a gazdálkodó nem kap elég tájékoztatást arról, hogy növényvédő szert milyen feltételrendszer mellett alkalmazhatja a leghatékonyabban). A mai napig problémát jelent az agronómiai szaktanácsadás hiánya, mert még a legjobban felszerelt üzemeknél is rengeteg kétely és nagyon sok kérdés merül fel. Annak ellenére, hogy modern eszközökről beszélünk, felmerülhetnek apróbb hibák (tegyük fel, hogy ha a hozamtérkép nincs jól bekalibrálva, akkor a műszer nem ad objektív adatokat). Számos cég küzd azzal a problémával, hogy nincs erőforrás, aki a felkészületlenségből adódó váratlan helyzetekre azonnal reagálni tudna.

A változó tőszámú vetés kialakításánál szükséges termőképesség alapján zónákra osztani a területet (talajmintavétel alapján). Majd ezek eredményeképpen meghatározni az adott növény helyes tőszámát, felmérni a talaj tápanyagszükségletét és megállapítani a zónák célhozamát. Elengedhetetlen még a technológiai kivitelezés, az eredmények mérése, valamint azok megfelelő kiértékelése. Ezekhez a tevékenységekhez a gazdák számára rendelkezésére állnak műholdtérképek, kijuttatási térképek és hozamtérképek is. A differenciált tőszámvetéshez elengedhetetlen egy erre alkalmas vetőgép, monitor, amely változó dózis vezérlésére alkalmas, GPS antenna (ami 2 centiméter pontosságú jellel rendelkezik) és traktor isobus kapcsolattal.

A technológia alkalmazásának következménye, hogy a termésátlagok növekednek így többlet jövedelem jelentkezik. A sikeresség kulcsa a pontos zónaelhatárolás és a valós kompatibilitás azaz, a gyakorlatban is működő kapcsolatok szükségesek. Összegezve elmondható, hogy a precíz, pontos kivitelezés nélkül a technológia nem alkalmazható hatékonyan csupán csak pénz és időpazarlás.

Simon Szimonetta