fbpx

PigBrother -avagy gépi látást és mesterséges intelligenciát a sertéságazati problémákra

2021. 10. 20.-án ismételten egy lebilincselő szakmai előadásban lehetett részünk Domán Csaba jóvoltából, aki a PigBrother termékfejlesztési vezetője. A PigBrother 2017-ben az EN-CO Software Zrt-vel a hátterében egyfajta „spin-off” startup-ként jöhetett létre. Az új projektet arra a felismerésre alapozva hozták létre, hogy a gazdáknak és vágóhidaknak nagy feladatot jelent a sertésállomány pontos monitorozása, darabszám és a hízók testsúlya szempontjából. Ugyan volt már Európában kezdeményezés ezen probléma orvoslására, ám ezeket a technológiákat leginkább újonnan épülő üzemekben tudták beépíteni, a működésükhöz szükséges jelentős mennyiségű infrastruktúra miatt. 

A PigBrother 12 fős csapata 3 év kutatás után, 2021-ben végül több terméket is a piacra tudott dobni, melyek már működésben lévő üzemekben is könnyedén kiépíthetők. Fő szolgáltatásuk, avagy alaptermékük, maga a „PigBrother”, amely egy kamera és a mesterséges intelligencia ötvözésével a sertések súlyát hivatott a lehető legpontosabban megbecsülni. Jelen pillanatban a szoftver 97-98%-os pontosságal képes az adott sertés testsúlyát megállapítani az etető fölött elhelyezett kamera felülnézeti képéből. 

Másik termékük a „PigData”, egy multiszenzor segítségével folyamatosan monitorozza a sertések környezeti feltételeit, úgy mint a hőmérséklet, az ammónia, a szén-dioxid, a páratartalom szintjét, vagy a szállópor koncentrációját. Ezen adatok kiértékelése után a mesterséges intelligencia később javaslatokkal is szolgál a gazdák számára a tartási körülmények optimalizálása érdekében. 

Harmadik termékükként a „PigFlow” került bemutatásra, amely arra szolgál, hogy a gazdák nyomon tudják követni sertéseik fejlődését a teljes rotációs folyamaton keresztül. A beérkező adatokat a szoftver feldolgozza, majd továbbítja a gazdáknak olyan átláthatóbb, érthető formában, hogy abból ők könnyebben tudjanak gazdasági következtetéseket levonni, majd termelékenységük szempontjából fontos döntéseket meghozni. Olyan lényeges információkhoz juthatnak hozzá, minthogy állataik pontosan hány nap alatt érik el az értékesítési súlyukat, azaz hány napig vesznek részt a hízlalási folyamatban. Láthatják még hogyan ingadozik ezen belül a súlygyarapodásuk, vagy éppen karámonként hány sertés van már a megfelelő súlytartományban. Továbbá azt is észlelhetik, ha valamiféle betegség következtében visszaesik a növekedési tendencia, ezáltal pedig még idejében tudnak a problémára reagálni. 

Negyedik termékük a „PigCounter”, amelynek célja a sertésállomány számának pontos meghatározása. Alkalmazása nagyon fontos lehet például vágóhidak esetében, ahol nagyon nagy számú sertésállomány megy keresztül a rendszeren nap mint nap. 

Végül, de nem utolsó sorban megismerhettük a fejlesztés alatt álló „PigSelector”-t, amely a hízók súlyának valós idejű, gyors megállapítására fog szolgálni.

Domán Csaba elmondása szerint partnereiknek ez is egy hatalmas előny, hiszen a fentebbi feladatok elvégzéséhez korábban nagy emberi erőforrásra, sok időre és plusz befektetésekre volt szükség, arról nem is beszélve, hogy az állatoknak is jelentős stresszfaktort jelentett a mérlegelési folyamat. Találkoztak olyan esettel, amikor a fizikai súlymérés miatt pár napig visszaesett az étvágyuk, amivel gyarapodásuk is csökkent, a hízlalási folyamat lassulása pedig végül bevétel csökkenést eredményezett a gazdáknak. Az állományban lévő sertések pontos súlyával azért is fontos tisztában lennie az üzemeknek, mivel a vágóhidak az általuk előírt méretű sertéseket veszik át szívesen további feldolgozásra, hiszen ők is automatizált rendszereket alkalmaznak, amelyek adott méretű sertésekre vannak kalibrálva. Éppen ezért a nem jól válogatott sertésekért büntetést kapnak, ami komoly veszteséget jelenthet a hizlaló cégek számára.

Amellett, hogy a PigBrother jelentősen megkönnyíti partnerei termelési körülményeit, fontos hangsúlyt fektetnek arra is, hogy rendszerük kiépítése se okozzon semmilyen kényelmetlenséget új ügyfeleik számára. Az infrastruktúra kiépítése során igyekeznek a telepi körülményekhez és az ügyfél igényeihez a lehető legrugalmasabban hozzáállni. Jövőbeli terveik is szép számmal akadnak, ilyen például a viselkedéselemzés vagy a súly és környezeti adatok együttes összefüggéseinek vizsgálata. Értékesítés terén 2022 elején már Magyarországon kívül szeretnének több Európai partnernél jelen lenni, majd később termékeikkel betörni az ázsiai és az amerikai piacokra egyaránt. 

Az előadás végén szokás szerint feltehettük kérdéseinket az előadónknak, aki további fél órán keresztül remekül helyt állt kérdéseink össztüzében, rengeteg érdekes információt megosztva velünk. Köszönjük Domán Csabának, a PigBrother termékfejlesztési vezetőjének, hogy remek előadásából bepillantást nyerhettünk az innovatív vállalatuk termékpalettájába, valamint működésükbe. Véleményünk szerint a PigBrother okkal lehet a jövőben a sertéságazat egyik fő megreformálója és mi ehhez is szeretnénk nekik sok sikert kívánni, hogy mindez teljesülhessen! 

Ha valakinek felkeltettük az érdeklődését, visszanézheti a teljes előadást a Corvinus Agribusiness hivatalos facebook oldalán. 

Készítette: Urbányi Dávid

“Fagyvédelem a gyümölcsösökben”-FruitVeb szakmai nap

2021. október 8.-án lehetőségünk volt részt venni Pilisen, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Kertészettudományi Intézete által megrendezett „Fagyvédelem a gyümölcsösökben” című szakmai napján. A nagyszerű rendezvény keretein belül, először Dr. Apáti Ferenc FruitVeB elnöke köszöntötte a mintegy 150 fős nézőközönséget, majd ezután a fagykár elleni védekezés szükségességének miértjéről hallgathattunk meg három előadást.

Az elsőt Kelemen Péter, a FruitVeB alelnöke tartotta, aki beszédében bemutatta a 2021 végén induló tavaszi fagykár megelőzését támogató pályázatot. A „Tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása (VP3-5.1.1.1-21)” című pályázat keretein belül, lehetőségük lesz a gazdáknak, olyan nagy beruházást igénylő technológiai fejlesztéseket eszközölni, amelyek révén nagyban csökkenthetik a tavaszi fagykárok okozta terméskiesés kockázatát, ezzel javítva a termésbiztonságot és növelve a termelékenységüket. A pályázat rendelkezésre álló keretösszege 5 milliárd forint, amelyből pályázóként maximálisan lehívható, vissza nem térítendő összeg 100 millió forint, 80%-os támogatás mellett. A második előadóként Erdődiné Molnár Zsófiát üdvözölhettük, aki az Országos Meteorológiai Szolgálat képviseletében tartott bemutatót a gazdáknak a Magyarországra jellemző éghajlati és meteorológiai kérdésekről, valamint a tavaszi fagyok előfordulási gyakoriságáról. Bemutatta a hazánkra jellemző fagytípusokat, időjárási anomáliákat, a klímaváltozás jelentkező hatásait Magyarországon, illetve az elkövetkező években várható további klimatikus hatásokat. Ilyen például a téli középhőmérséklet emelkedése, vagy az egyre gyakoribbá váló tavaszi hidegbetörések. Végül ismét Dr. Apáti Ferencé volt a szó, aki a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézet intézetvezetőjeként, egy rendkívül érdekes előadást tartott a tavaszi fagyok elleni védekezés elméleti és gyakorlati hátteréről.

Dr. Apáti Ferenc előadás közben

Az első szekció után következett egy kávészünet, amely remek alkalmat biztosított arra, hogy szakmai napra érkezők elbeszélgethessenek a kiállítókkal, illetve új ismeretségeket köthessenek egymással. Nagy megtiszteltetésünkre a Corvinus Agribusiness tagjainak is sikerült egy rövid szakmai beszélgetést folytatnunk Dr. Apáti Ferenccel, valamint több kiállítóval is. 

Számos kiállító is fogadta a rendezvényre érkező gazdákat

A szünet végeztével újra elfoglaltuk helyeinket a nézőközönség soraiban, majd kezdetét vették a fagyvédelmi technológiákról szóló előadások. Itt a különböző fagyvédelmi technológiákat gyártó és forgalmazó cégek adtak betekintést a kínálatukba, beszéltek termékeik hatékonyságáról, kiemelkedőségéről, technológiai vívmányairól, illetve természetesen azok telepítési feltételeiről, költségeiről. Minden előadás végén, amennyiben ezt szükségesnek érezték a nézők, további kérdéseket is megfogalmazhattak az adott forgalmazóval szemben. Láthattunk függőleges áramú légkeverőket, telepített és mobil szélgépeket, korona alatti és feletti öntözéses rendszereket, illetve fagyvédelmi kályhákat is. 

A gyártók előadásait egy ebédszünet követte, majd a rendezvény utolsó, fakultatív programjaként, többen autóba szálltak, hogy egy közeli ültetvényre látogassanak, ahol gyakorlatban is bemutatásra került több fagyvédelmi gép. Az ültetvényen megtekinthettünk egy telepített Orchard-Rite szélgépet illetve egy F-AirGo V2021 fagyvédőgépet is működés közben. A helyszínen a gépek gyártói további  gyakorlati információkkal is szolgáltak a számunkra.

Fagyvédelmi eszközök a gyakorlatban – ültetvény látogatáson

Remek napot tölthettünk el a Corvinus Agribusiness csapatával ezen a szakmai rendezvényen. Sok élménnyel és tapasztalattal gazdagodtunk a fagykár elleni védekezés kapcsán. Ezt azért is tartom fontosnak, mivel a jövőben várhatóan egyre nagyobb gondot fog ez jelenteni és jó, hogyha még idejében felkészülnek erre a fiatalgazdák. Amennyiben valaki érdeklődését felkeltettük a FriutVeB szakmai nappal kapcsolatban, a videóanyagokat visszanézheti a Corvinus Agribusiness facebook oldalán.

Szerkesztette és a fotókat készítette: Urbányi Dávid és István Gábor

Egy történelmi növény a sztereotípiákkal szemben. Eljött a kender reformkora?

Hogyan lehetne az egykori kendernagyhatalom, Magyarország kendertermesztését újjáéleszteni? Milyen nehézségek adódnak manapság, milyen lehetőségek rejlenek az iparágban? Mindezekre kapott választ Molnár Györgytől, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatójától és Pásztor Zsolt kendergazdától, az NSKI agrárszakmai referensétől a Corvinus Agribusiness csapata szakmai eseménysorozatának 3. részében október 20-án. 

Nemzetrészeink összefogásával egy összefüggő és korszerű kendergazdasági térség kialakítását megcélzó projekt kisfilmjének vetítésével kezdődött meg előadásunk. Ezt követően Pásztor Zsolt online csatlakozott hozzánk és mutatta be közel 20 hektáros kendergazdaságát, amit 5 év alatt épített ki. Előadásában kiemelte, a kender legnagyobb előnye, hogy többszöri haszonvételre van lehetőség termesztése során. A szárától a levelein át a magjáig, minden részét felhasználják a növénynek. A növény virágzatából és a cséplési aljból sok értékes vegyület nyerhető ki, amelyek használhatók akár szív és érrendszeri megbetegedések, idegrendszeri problémák, valamint daganatos megbetegedések kezelésére. A kender magja rendkívül fehérjedús, az érfalak egészségének megőrzését is elősegíti. A kender rostját a papír-, textil-, bútor- és biopolimeripar egyaránt felhasználja, belső fás részét, a pozdorját az építőipar szigetelőanyagként, az agrárium állati alomként hasznosítja. Végezetül hangsúlyozta, megfelelő fajtaválasztás esetén, a termesztés nem engedélyköteles tevékenység. 

Molnár György Igazgató Úr összmagyarsági ügyként beszélt a kendertermesztésről és kijelentette: jelenleg — egyfajta kommunikációs szennyeződésként – kábítószerrel azonosítja a közbeszéd a kendert, holott ennek a sokoldalúan hasznos ipari növénynek ehhez nincs köze. Meggyőződése, hogy a generációváltással együtt Magyarországon gazdálkodási korszakváltásra is szükség van. A kendertermesztés hozzájárul a magyar agrárgazdaság megújításához, jelentősen növeli a termőföld jövedelmezőségét, ökológiai gazdálkodással segíti az ágazat környezeti fenntarthatóságát. Javítja a talaj minőségét, vízháztartását, a vetésforgóba jól beleilleszthető és klímavédelmi hatása is kiemelkedő. Az ipari kender 4 hónapos termesztési ideje alatt kb. 12,8 tonna széndioxid köt meg hektáronként, hasonlításképpen egy hektár erdő egy év alatt kb. 3-4 tonnára képes.

Az NSKI nagy lehetőséget lát a kender iparágnak a felvirágoztatására a Kárpát-medencében, ezért új fejlesztési irányként jelölt ezt ki a 2021-2027 közötti időszakra. Az Európai Unió által közzétett ún. zöld megállapodás célrendszerének mind a 8 célkitűzését egyidejűleg szolgálja, ugyanakkor a kenderipar felépítéséhez állami szerepvállalásra is szükség van. A tervezési, előkészületi munkálatok 2016-ban indultak el és 5 év után már 3 kenderipari beruházás meg is valósulhat a magyar-szlovák határtérségben egy uniós projekttel. A kitűzött cél, hogy 2030-ra 150 000 hektáron történjen a kendertermesztés, és a jól tervezett és működő ipar jórészt Magyarországon dolgozza fel a termékeket. A feladat komplexitása további tudás- és tőkekoncentrációt igényel a kenderipar fejlesztése érdekében. A Kárpát-medencében 4+1 fejlesztési zónát terveznek, amelyek összehangolt, határokon átívelő programja elvezethet a nemzeti hagyományokra és erőforrásainkra épülő, innováció központú új magyar gazdasági ágazat felépítéséhez.

Orbán Balázs Székelyföld leírása című könyve szolgálhat számunkra útravalóként, amely így szól: „ …mert a mi kenderünk a continens minden kendere közt legkitűnőbb levén, szintén nemzetgazdászati fontossággal bír.”. Köszönjük Molnár Györgynek és Pásztor Zsoltnak, hogy elfogadták a meghívásunkat, egy igazán gondolatébresztő előadásban volt részünk!

Lehoczki Áron, Somoskövi Ákos

Molycsapda 4.0, avagy a SMAPP LAB Startup

Milyen az, amikor egy molycsapda több mint szimplán csalétekkel kecsegtető kihatolhatatlan zárka? Hogy szerezhetünk tudomást gyümölcsösünket vagy szántóföldünket fenyegető kártevő állományáról, csupán egy képernyőre pillantva? Mi menti fel a gazdákat az állandó és időigényes csapdaellenőrzések alól? Ezekre kaphatott választ a Corvinus Agribusiness csapata október 13-án, amikor a SMAPP LAB digitalizált kártevő csapda családot fejlesztő startup-al ismerkedett meg.

A startup megalakításáról, működéséről és jövőbeli céljairól Bereczki Anna társalapító közel egy órás előadásában részletes beszámolót kaphattunk, amit a távollévő érdeklődők online is követhettek a szervezet közösségi oldalán.

 Posta Donát, Bereczki Anna és Zsigó Miklós 2019-ben egy szegedi 24 órás versenyen fektették le startupjuk alapjait egy feromon csapdás ötlettel, amellyel a verseny fődíját is elnyerték. A meglévő koncepciójuk és konkrét elképzeléseik mellé már csak a szakmai támogatás hiányzott. Ekkor érkezett a NAK TechLab, aminek 3 hónapos inkubációs programjába 2019 őszén kerültek be. Komoly támogatást jelentett számukra, hogy szakmai szféra előtt ismertté válhattak és a legnagyobb hazai agrárvállalatokkal, -mint például a Bonafarm- is együtt dolgozva fejleszthették tovább ötletüket. A mentorprogram végén termékfejlesztési megállapodást kötöttek a KITE Zrt.-vel és jelenleg a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság területein is tesztelik csapdarendszerüket.

A rendszer kialakítása sok munkaórába telt a SMAPP LAB csapatának, idén 10 partnernél, 4 országban, országszerte 28 csapdát kihelyezve gyűjtöttek információkat a kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke és almamoly kártevőkről. A csapdát egy feromonos vagy kukoricamoly esetében csalogató illatanyaggal ellátott dobozként kell elképzelni, amiben a rovarok elejtésre kerülnek. Eddig teljesen úgy néz ki, mint egy hagyományos molycsapda, de a csavar még csak most jön! Ugyanis a csapdában egy kamera is el van helyezve egyedszámlálás céljából. A befogott rovarokról naponta készült kamerás felvételeket egy egyedi képfelismerőszoftver vizsgálja meg, melynek feladata a moly és a más rovarfajták megkülönböztetése, majd a molyok számszerűsítése. A szoftver a rekordokból diagrammot készít, amelyet egy társított okoseszközön vagy számítógépen megjelenítve és elemezve könnyen kivehető a rajzási csúcs, így kézzel fogható adatot biztosít a gazdák számára a hatékony permetezés lehetséges időpontjáról. A molycsapda egyedszám elemzésén túl képes hőmérsékleti és páratartalmi adatokat is gyűjteni, így a gazdák egy komplex adatgyűjtő állomással rendelkezhetnek. Mindezek tápellátását a készlethez szerelt napelem és akkumulátor együttese képes akár egész szezonban biztosítani. A termék előnye közé sorolható még, hogy a szoftver fejleszthető, így egy betanítási időszakot követően képes új kártevő fajokat is felismerni. 


Anna elárulta, hogy céljuk a termékük regionális szintű értékesítése. Kiemelte és később Donát megerősítette, hogy nem csak terméket, hanem szolgáltatást szeretnének biztosítani a gazdáknak. Egy olyan komplex megoldást, ami valóban megéri a befektetett tőkét. Fontos a startup számára, hogy egy letisztult, mindenki számára könnyen kezelhető, megengedhető áron elérhető szolgáltatást fejlesszenek ki. Anna előadásában felhívta a figyelmet arra is, hogy szükség lenne a csapdák hálózatszintű kiépítésére a jövőben, így a rovarok terjedésének ismeretével rajzásokat és permetezési időpontokat lehetne prognosztizálni. 

A Smapp Lab találmányának sikerét mi sem fémjelzi jobban, mint sem a rövid idő alatt bezsebelt elismerések és sikerek sorozata. 2020 nyarán a Starup Világkupa „Fekete tengeri és regionális szinten túli” kategóriájának versenyében a régió 10 legjobbja közé bekerülve képviselhették Magyarországot. Kettős győzelmet arathattak akkor, amikor az EIT Food versenyén mind az első, mind pedig a közönségi szavazás díjat is nekik ítélték. Nemrégiben pedig X-Europe projekt – ami Európa több mint 150 startup-ját hivatott összekapcsolni események sorozatain keresztül nagy befektető cégekkel, technológiai vállalatokkal – AgriTech csoportkörébe lettek beválasztva. 

Sok minden juthat végül eszünkbe, hogy mitől is olyan sikeres a Smapp Lab csapata, de ezek felsorolása helyett csupán Donát egy elhangzott gondolatát idéznénk: „Egy startup sosem állhat meg a növekedésben, a mi célunk is ez, a folyamatos fejlesztés és kutatás, azért, hogy új piacokat tudjunk meghódítani.”

Köszönjük, hogy megismerhettük közelebbről a Smapp Lab-et és örülünk, hogy ezzel párhuzamosan egyfajta együttműködés is megkezdődött a startup és a Corvinus Agribusiness között.

István Gábor, Lehoczki Áron

Őszi Szakmai Workshop – Szilvásvárad

A Corvinus Agribusiness Szilvásváradon kezdte meg őszi szakmai programsorozatát október 4-én, szombaton. A rendkívül hosszúra sikerült „nyári szünet” után első alkalommal volt lehetősége a tagságnak találkozni, és nagyobb volumenű eseményen részt venni az ősz folyamán.

Az első megálló az Állami Ménesgazdaságnál volt, ahol társaságunk először egy rövid vetítésen vett részt. A filmben hallhattunk a lipicai lovak származásáról, történelmi múltjáról és jelentőségéről, valamit Szilvásváradra kerülésük történetét is elárulták. Tudomást szereztünk arról, hogy lipicai ménes számára a Bükk-fennsík jelenti a legmegfelelőbb környezetet a természeti adottságainak köszönhetően. Ez az oka annak, hogy Bábolnáról Szilvásváradra került át a lóállomány több, mint hatvan évvel ezelőtt. Jelenleg körülbelül 300 lipicai ló szépíti az eleganciát és pompát sugárzó szilvásváradi ménesgazdaságot. Megtudhattuk, hogy a csikók hároméves korában dől el az, hogy értékesítésre kerülnek, vagy állományban maradnak-e. Érdekesség, hogy pontosan egy évvel ezelőtt a szervezetünk is részt vehetett egy ilyen nívós lóárverésen.

A látogatás során betekintést nyertünk a hajtókocsi kiállításba, továbbá az egyik istállót is bebarangolhattuk. A 2018-ban átadott, világszínvonalú lovas stadiont is bejártuk, ahol megtudtuk milyen szigorú előírásoknak kell megfelelnie egy ilyen típusú létesítménynek. Különös részletességgel a fogathajtásról kaptunk információt, de emellett díjlovaglás, díjugratás és lovastorna is szerepet kap az Állami Ménesgazdaság portfóliójában. Nagy megtiszteltetés érte a csapatot, ugyanis felmehettünk a látogatóktól elzárt bírói toronyba, amely különleges pillanatot egy csoportkép örökített meg.

Az Állami Ménesgazdaság után a Szalajka-völgybe látogattunk el, kisvasúton megtekintettük a Fátyol-vízesést, majd egy közös túra keretében lefelé gyönyörködtünk a kristálytiszta pisztrángos tavakban. Lehetőségünk volt betérni a Sáfrány Bt. telepére, ahol mindenki megkóstolhatta az Európai Bizottság által 2020-ban oltalom alá vett (OEM) szilvásváradi sebes pisztrángot. A nap végeztével betértünk a SzilvaHáz-ba, ahol a szakmai és baráti beszélgetések folytatódtak és egy közös vacsorával zártuk az első őszi workshopot.

Szívből köszönjük a lehetőséget és további eredményes munkát kívánunk vendéglátóinknak! 

Balla Gréta, Lehoczki Áron

CA Szedd Magad!

A 3 hónapos kényszerpihenő után összeszedtük magunkat, és újult erővel jelentünk meg június 16-án reggel a Borbás-kertben, hogy tanulhassunk a gyümölcstermesztésről valamint, hogy részt vehessünk egy kis szedd magad akcióban.

A Borbás-kert Szücs Milán tagunk családi vállalkozása, melyről korábban már mesélt nekünk egy CArantén podcast adásban, ahol megígérte, hogy egyszer ellátogathatunk hozzá. (itt lehet visszahallgatni)

Az újraegyesülés perceinek öröme után kezdetét vette a szakmai program, Szücs Milán vezetésével. A 80 hektáros gyümölcsös Székesfehérvár és a Velencei-tó vonzáskörzetében helyezkedik el, ahol a gyümölcsfélék igen széles skálája megtalálható – őszibarack, kajszi, cseresznye, meggy, szamóca, alma, szilva, birs, datolyaszilva, homoktövis. A gyümölcstermesztés mellett gyümölcslégyártással és szürkemarhatartással is foglalkoznak.

Elsőként a cseresznyefák közé vetettük be magunkat. A különleges kanadai cseresznyefajtával könnyen tele tudtuk szedni dobozainkat, hiszen bőségesen kínálkoztak az ágakról a rendkívül méretes és ízletes szemek. Elhaladtunk a sárgabarack fák között is, melyről szintén szemezgethettünk, majd megrohamoztuk a szamócaföldeket. Egyetemi agrártanulmányaink alapján voltak előzetes ismereteink a földieper-termesztésről, sokan mégis először tapasztalhatták meg, milyen fáradságos munkával lehet megszedni egy kiló friss epret. Hatékonyságunkat az is rontotta, hogy a cseresznyekóstolás ellenére is maradt még hely az eper számára, így minden második szem a gyomrunkban végezte a kosár helyett. Megtekintettük a különlegességnek számító datolyaszilva és homoktövis ültetvényeket is. Az ebédre a fák árnyékában került sor, ahol a Borbás-kert vendégül látott minket házi szürkemarha szalámis szendviccsel és friss gyümölcslével. Ebéd után még bejártuk a birses és meggyes kertet, majd betértünk a fő telephelyre, ahol a hűtőházak mellett megnézhettük a modern gyümölcslégyártó szerelvényt, valamint a gyümölcsrázó gépet.

A programot strandolással és csapatépítéssel zártuk egy Velencei-tó menti kempingben.

Nagyszerű volt a valóságban is megtapasztalni és szemügyre venni a gyümölcstermesztés órákon tanultakat, például, hogy mi a különbség a különböző fajták között, hogy kell metszeni, hogy vezénylik le egy nagyobb vállalatban a szüreteket, milyen gépeket használnak, hogy néz ki a feldolgozás és értékesítés és milyen kihívásokkal néz szembe a gyümölcságazat. Tartalmas és szakmailag kifejezetten hasznos programban volt részünk, Milán pedig minden kérdésünket készségesen megválaszolta.

Köszönjük, Borbás-kert, biztosak vagyunk benne, hogy akár egyéni szinten is, de visszatérünk még!

Gál Kincső és Szücs Milán

FRUIT LOGISTICA: A világ legnagyobb zöldség-gyümölcs kiállítása testközelből

Idén februárban immáron 28. alkalommal rendezték meg a világ legnagyobb zöldség-gyümölcs kiállítását Berlinben. A kiállítás méreteit tekintve mára már az egyik leghíresebb mezőgazdasági kiállítást, a szintén berlini Grüne Woche-t is túlszárnyalja és a friss zöldség-gyümölcs ágazat vezető üzleti platformjává vált. Ez pedig kiemelt jelentőségű, hiszen az európai zöldség- és gyümölcs piac évről-évre erőteljesen növekszik. A teljes európai fogyasztás 2030-ra várhatóan eléri a 800 milliárd eurót.

Be kell valljuk, már pusztán a kiállítás monumentalitása is igen nagy hatással volt ránk. Különösen, mivel mi a veterán Fruit Logistica látogató, hivatalos magyar küldöttséget kísérve első ízben jutottunk el ilyen rangos nemzetközi kiállítása.  Ennek okáért vissza kell forgatnunk az idő kerekét egészen tavaly novemberig. Ekkor történt ugyanis, hogy ötfős kis csapatunk, a Corvinus Agribusiness Diákszervezet színeiben induló AgroMater ezüstérmes helyezést ért el hazánk legnagyobb egyetemi agrárversenyén, az Agrovirtuson. Ez azonban koránt sem volt könnyű feladat, hiszen az agrárterületen tanuló egyetemistáknak szóló versenyen 20 nemzet és 100 csapat vett részt. A helyezésünkért járó jutalom, melyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ajánlott fel egy utazás volt Berlinbe, ahol a megtekinthettük a Fruit Logistica kiállítást. Így történt tehát, hogy abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy mi képviselhettük Berlinben a Corvinus Agribusiness Diákszervezetet és a magyar fiatalokat.

Így érkeztünk meg tehát a Fruit Logisticara, amelyen az idei évben 90 országból, 3200 kiállító vett részt és szűk egy hét alatt több mint 78.000 látogatót vonzott. A rendezvény léptékeit az is jól mutatja, hogy 137.504 m2 területen terült el, szép kihívást állítva azok elé, akik szerettek volna minden ország standjához ellátogatni.  Ezek mellett az adatok mellett nehéz elképzelni, de a kiállítás 1993-as indulásakor még csupán 110 kiállító volt és alig több mint ezren látogattak ki rá. Az ekkor még a Grüne Woche keretében megrendezett kiállítás mára már „felülmúlta mesterét” és kiállítók számában lekörözte a nagytestvért.

A rendezvény friss zöldség- és gyümölcs ágazatok termékeit és a hozzájuk tartozó gyártási, logisztikai eszközöket mutatja be. Tehát a kiállítás standjain a világ minden tájáról származó jól ismert, egzotikus, vagy éppen korábban még sosem látott friss zöldségeket, gyümölcsöket, gombákat, olajos magvakat, sőt még virágokat is láthatunk.

Természetesen a kiállító országok népes sorából Magyarország sem maradhatott ki, hiszen az Agrármarketing Centrum közösségi standján 187 négyzetméteren, 18 kiállító mutatta be termékeit. A magyar kiállítók között számos TÉSZ (termelői értékesítő szervezet) szerepelt, akik ágazati vagy földrajzi alapon szerveződve tárták termékeiket a külföldi üzletfelek elé. Emellett olyan innovatív kiállítók is képviselték hazánkat mint például a Gremon Systems, akik felhő alapú digitális megoldásokat kínálnak kertészetek számára, vagy éppen a Tungsram, akik az indoor farming területén kínálnak LED lámpákon alapuló okos termesztési megoldásokat a gazdálkodóknak.

Mindent összevetve jövőbeli agrárszakemberként úgy gondoljuk, hogy a kiállítás nagyban szélesítette szakmai látókörünket és minden percét élveztük. így mindenképpen szeretnénk köszönetet mondani ezért a hatalmas élményért az Agrovirtus verseny szervezőinek, a jutalomutat felajánló és lebonyolító NAK-nak és a FruitVeb Szakmaiközi Szerveztnek, valamint Dr. Mártonffy Bélának, aki a kinttartózkodásunk során vett minket a szárnyai alá!

Németh Szabolcs, Borda Áron

A Bujdosó pincészet jövője

Február 10-én nem csak a szorgalmi időszak indult el, hanem a Corvinus Agribusiness szakmai programjai is. Nem is akármilyen kezdéssel, hiszen a Bujdosó Pincészettől, a családi vállalkozás harmadik generációjába tartozó Bujdosó Ferenc jött hozzánk. Többek között hallhattunk a család történetéről, a szőlőművelésről, a bortermelésről és a borok értékesítéséről. Megismerhettük a Dél-Balatoni Borvidék fontosabb szőlőfajtáit egy kellemes borkostoló keretein belül.

 Miközben a kóstolás első italát, egy brut pezsgőt fogyasztottunk, megtudtuk, hogy hogyan is indult el a pincészet története a Somogyi-dombságban. Miután a legidősebb Bujdosó Ferenc és felesége elvégezte a Kertészeti Egyetemet leköltöztek Balatonboglárra, ahol az állami gazdaságban dolgoztak. A szocializmusban nem volt egyszerű fölterülethez jutni. Azonban Feri Papa szenvedélyének és kitartó munkájának köszönhetően már 6 hektár földdel rendelkeztek a rendszerváltozás után. A család először szőlő termesztéssel foglalkozott, csak később kezdett bele a bortermelésbe. A cég már az 1990-es években rendelkezett címkével. A vállalkozás jelenlegi arculata 2013-óta épül a balatoni vitorlás tematika köré, a logó egy kormánykerék és a borok elnevezései is szorosan kapcsolódnak a vitorlázáshoz. Természetesen ennek is története van. Az egész család vitorlázik a legifjabb Ferenc apja és nagyapja versenyszerűen is.

A kóstoló előrehaladtával szakmaibb irányt vett a beszélgetés. Sokat tudtunk meg az irsai olivér fajtáról. Majd arról kaptunk tájékoztatást, hogyan osztotta fel a család a feladatokat tagjai között. Szó esett a borok értékesítéséről, és mint kiderült a Bujdosó család borait javarészt helyben értékesíti, nagy húzóerőt jelent számukra a Balaton közelsége. A pincészet még nincs jelen az export piacon, de nemzetközi rendezvényeken kóstolókkal népszerűsíti borait, ezzel is megteremtve a későbbi exportálás lehetőségét. Az aszú mellett külföldön nehéz érvényesülni, és ehhez a Balaton környéki borászok összefogása szükséges, hogy egy közös bort vigyenek ki külföldi piacra, mondta el nekünk Feri. Ilyen lehet a mostanában elkezdett projekt a Balaton bor, ami egy olaszrizling, amit több pincészet készít, de egy egységesítési procedúra után egyként kerül a piacra.

Elkerülhetetlen volt, ha már egy harmadik generációs, velünk egy idős szőlész-borász tanulóval beszélünk, hogy ne merüljön fel az a kérdés, hogy mit gondol a generációváltásról, és saját személyére nézve, hogyan képzeli el ezt. Feri szerepe jelenleg a kóstolásokban, a külföldi tapasztalatszerzésben van, továbbá a borok házasítását édesapjával együtt végzik. Szerinte nagyon nehéz kilépni szülők árnyékából és érvényesülni, ezért is tartja nagyon fontosnak a megfelelő kommunikációt, nagyszülei és szülei magasfokú szakmai tapasztalatának tiszteletét. Feri elmondása szerint a külföldön szerzett szakami tapasztalatok kiváló komplementerei lehetnek a több generációs tevékenység során összegyűjtött mély ismereteknek, tapasztalatoknak. Az innovatív szemléletmód jegyében Feri számára vonzó a bioirányzat is, előbb kis ültetvények átállításában gondolkodik. Szerencséjére ezzel a gondolkodásmóddal nincs egyedül, hiszen a Balaton északi partján a Gyukli Pince és a Dobosi Pincészet is 100%-ban biogazdálkodók, nincs hagyományosan művelt szőlőjük. A Bujdosó család elindult ebbe az irányba és már nem használ gyomirtó szereket.

A borok fogytával oldódott az egyébként is kellemes hangulat. Az utolsó desszert borral a végéhez közeledett az esemény. 

Köszönjük a Bujdosó Pincészetnek és Bujdosó Ferencnek, hogy elhozta Tagjainknak a balatoni nyarat ezen a hideg téli napon!

Róka Bálint

Az adat a magyar agrárium új erőforrása

A gazdálkodásból származó hatalmas adattömeget helyesen rendszerezve, feldolgozva, hasznosítva jövedelmezőbbé és környezetkímélőbbé válik a termelés – ehhez ma már egyre több segítséget kapnak a mezőgazdaságban dolgozók.

Megalapozott döntések – fenntartható gazdálkodás jegyében 150 szakmai előadás hangzott el a konferencia két napja alatt, a főbb mezőgazdasági ágazatokat felölelő 19 szekcióban. Az új szekciók közül kiemelkedően nagy érdeklődés övezte az Indoor Farming, azaz beltéri növénytermesztés és az agrár IoT témáját. A megjelent 800 résztvevő, gazdálkodó a hazai agrár GDP közel 10%-hoz járul hozzá.

„Történelmi léptékkel is jelentős változás, hogy úgy vagyunk képesek növelni a hatékonyságot, és akár csökkenteni a költségeket, hogy közben kevésbé terheljük a környezetünket. Mindezt pedig a mezőgazdasági termelés során használható digitális támogató megoldások segítségével érhetjük el. Egyre többen felismerik, hogy nagyon hamar eljön az idő, amikor a digitális adatgyűjtés, rendszerezés, feldolgozás, továbbítás, hasznosítás már a gazdálkodás alapfeltételévé válik.
Az adatgyűjtés fontosságát mutatja az a tény is, hogy az Európai Unió Green Deal nevű programterve a környezet- és éghajlatvédelemhez kapcsolódóan az eddiginél jóval szigorúbb adatszolgáltatásra kötelezi majd a tagállamokat”
– összegezte Bolyki Bence, a PREGA főszervezője a nap végén az elhangzottakat.

Évente egyszer az Agrármarketing Centrum (AMC), az Agroinform.hu és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) összehozza az agrárszakma digitális fejlesztésekre nyitott, jövőorientált részét a PREGA Konferencia keretében.
Az esemény küldetése, hogy kifejezetten az agrár-digitalizációban résztvevő szakembereknek, gazdálkodóknak találkozóhelye, inspirációs közege, tudásmegosztási platformja legyen.

A PREGA előadásaiból levonható legnagyobb tanulság, hogy ma már a gazdálkodás minden területén elérhetők a tudatosan tervezett, termőhely-, növénykultúra-, vagy éppen haszonállat egyed specifikus megoldások. Környezetvédelmi és hatékonyságnövelési szempontból is sürgető a precíziós technológiák összekapcsolása, rendszerré fejlesztése. Erről beszélt Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója, aki elmondta, hogy vállalatuknak sikerült az egyes precíziós elemek rendszerszintű összekapcsolása és piaci bevezetése. A MEGFOSZ elnöke, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Harsányi Zsolt elmondta: „az első megállapodások már létrejöttek a nemzetközi mezőgazdasági gépgyártó vállalatok között, hogy a jövőben a különböző rendszerekből származó telemetriai adatok egymás felhőszolgáltatásaiba feltölthetők legyenek. Így márkától függetlenül hozzáférhetővé válnak a gazdálkodók számára.”

Giczi Gergely az Agármarketing Centrum részéről kiemelte, a precíziós gazdálkodás olyan jelentős tendencia a mezőgazdaságban, mint amilyen az egészséges táplálkozás az élelmiszeriparban. A két dolog szorosan összefügg, hiszen a precíziós technológiák lehetővé teszik az egészségesebb alapanyag előállítását, így hozzájárulnak az egészséges élelmiszer-termeléshez. Az agrárágazatban dolgozók kiemelt célja a társadalom edukációja az egészséges, friss, hazai élelmiszertermékek fogyasztásának fontosságára. Ezért is választotta a konferencia nagykövetének a háromszoros olimpikon hegyikerékpárost, Parti Andrást – akinek a negyedik olimpiai felkészülésében fontos szerepet játszik a magas rost- és vitamintartalommal rendelkező hazai zöldség és gyümölcs. A generációváltás jegyében a szervezők 18 agrár- és informatikai egyetemi hallgató számára biztosították a részvételt.

A konferencia szakmai jelentőségét mutatja, hogy az eseményen részt vett Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke és Prof. James Lowenberg-DeBoer, a Nemzetközi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke is. A következő PREGA Konferencia és Kiállítás időpontja: 2021. február 16-17.

Egy hét múlva nyitja meg kapuit a PREGA Konferencia!

150 precíziós gazdálkodási, agrárinformatikai előadás várja a látogatókat. A PREGA mottója: adatalapú döntések – fenntartható gazdálkodás. Ez a téma az elmúlt hónapok időjárási “rekordjai”alapján egyre időszerűbb, hiszen a digitalizáció eszközeivel kisebb környezetterheléssel növelhető a mezőgazdasági termelés hatékonysága

A PREGA társadalmi nagykövete idén Parti András háromszoros olimpikon hegyikerékpáros, aki az aktív, egészséges életmód kapcsán kiemelte a jó minőségű élelmiszerek fontosságát és azt, hogy a hazai termelőktől, hazai gazdaságokból származó friss és magas vitamintartalmú termékek tudatos választását javasolja.

A PREGA Konferencia küldetése, hogy kifejezetten az agrár-digitalizációban résztvevő szakembereknek, gazdálkodóknak legyen a találkozóhelye, inspirációs közege, tudásmegosztási platformja. A konferencián és a kiállításon láthatóvá válnak a már elérhető termőhely-, vagy haszonállat egyedspecifikus, valamint robotikai, szenzoralapú, mesterséges intelligenciára épülő technológiai megoldások.