fbpx

Egy történelmi növény a sztereotípiákkal szemben. Eljött a kender reformkora?

Hogyan lehetne az egykori kendernagyhatalom, Magyarország kendertermesztését újjáéleszteni? Milyen nehézségek adódnak manapság, milyen lehetőségek rejlenek az iparágban? Mindezekre kapott választ Molnár Györgytől, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatójától és Pásztor Zsolt kendergazdától, az NSKI agrárszakmai referensétől a Corvinus Agribusiness csapata szakmai eseménysorozatának 3. részében október 20-án. 

Nemzetrészeink összefogásával egy összefüggő és korszerű kendergazdasági térség kialakítását megcélzó projekt kisfilmjének vetítésével kezdődött meg előadásunk. Ezt követően Pásztor Zsolt online csatlakozott hozzánk és mutatta be közel 20 hektáros kendergazdaságát, amit 5 év alatt épített ki. Előadásában kiemelte, a kender legnagyobb előnye, hogy többszöri haszonvételre van lehetőség termesztése során. A szárától a levelein át a magjáig, minden részét felhasználják a növénynek. A növény virágzatából és a cséplési aljból sok értékes vegyület nyerhető ki, amelyek használhatók akár szív és érrendszeri megbetegedések, idegrendszeri problémák, valamint daganatos megbetegedések kezelésére. A kender magja rendkívül fehérjedús, az érfalak egészségének megőrzését is elősegíti. A kender rostját a papír-, textil-, bútor- és biopolimeripar egyaránt felhasználja, belső fás részét, a pozdorját az építőipar szigetelőanyagként, az agrárium állati alomként hasznosítja. Végezetül hangsúlyozta, megfelelő fajtaválasztás esetén, a termesztés nem engedélyköteles tevékenység. 

Molnár György Igazgató Úr összmagyarsági ügyként beszélt a kendertermesztésről és kijelentette: jelenleg — egyfajta kommunikációs szennyeződésként – kábítószerrel azonosítja a közbeszéd a kendert, holott ennek a sokoldalúan hasznos ipari növénynek ehhez nincs köze. Meggyőződése, hogy a generációváltással együtt Magyarországon gazdálkodási korszakváltásra is szükség van. A kendertermesztés hozzájárul a magyar agrárgazdaság megújításához, jelentősen növeli a termőföld jövedelmezőségét, ökológiai gazdálkodással segíti az ágazat környezeti fenntarthatóságát. Javítja a talaj minőségét, vízháztartását, a vetésforgóba jól beleilleszthető és klímavédelmi hatása is kiemelkedő. Az ipari kender 4 hónapos termesztési ideje alatt kb. 12,8 tonna széndioxid köt meg hektáronként, hasonlításképpen egy hektár erdő egy év alatt kb. 3-4 tonnára képes.

Az NSKI nagy lehetőséget lát a kender iparágnak a felvirágoztatására a Kárpát-medencében, ezért új fejlesztési irányként jelölt ezt ki a 2021-2027 közötti időszakra. Az Európai Unió által közzétett ún. zöld megállapodás célrendszerének mind a 8 célkitűzését egyidejűleg szolgálja, ugyanakkor a kenderipar felépítéséhez állami szerepvállalásra is szükség van. A tervezési, előkészületi munkálatok 2016-ban indultak el és 5 év után már 3 kenderipari beruházás meg is valósulhat a magyar-szlovák határtérségben egy uniós projekttel. A kitűzött cél, hogy 2030-ra 150 000 hektáron történjen a kendertermesztés, és a jól tervezett és működő ipar jórészt Magyarországon dolgozza fel a termékeket. A feladat komplexitása további tudás- és tőkekoncentrációt igényel a kenderipar fejlesztése érdekében. A Kárpát-medencében 4+1 fejlesztési zónát terveznek, amelyek összehangolt, határokon átívelő programja elvezethet a nemzeti hagyományokra és erőforrásainkra épülő, innováció központú új magyar gazdasági ágazat felépítéséhez.

Orbán Balázs Székelyföld leírása című könyve szolgálhat számunkra útravalóként, amely így szól: „ …mert a mi kenderünk a continens minden kendere közt legkitűnőbb levén, szintén nemzetgazdászati fontossággal bír.”. Köszönjük Molnár Györgynek és Pásztor Zsoltnak, hogy elfogadták a meghívásunkat, egy igazán gondolatébresztő előadásban volt részünk!

Lehoczki Áron, Somoskövi Ákos

Molycsapda 4.0, avagy a SMAPP LAB Startup

Milyen az, amikor egy molycsapda több mint szimplán csalétekkel kecsegtető kihatolhatatlan zárka? Hogy szerezhetünk tudomást gyümölcsösünket vagy szántóföldünket fenyegető kártevő állományáról, csupán egy képernyőre pillantva? Mi menti fel a gazdákat az állandó és időigényes csapdaellenőrzések alól? Ezekre kaphatott választ a Corvinus Agribusiness csapata október 13-án, amikor a SMAPP LAB digitalizált kártevő csapda családot fejlesztő startup-al ismerkedett meg.

A startup megalakításáról, működéséről és jövőbeli céljairól Bereczki Anna társalapító közel egy órás előadásában részletes beszámolót kaphattunk, amit a távollévő érdeklődők online is követhettek a szervezet közösségi oldalán.

 Posta Donát, Bereczki Anna és Zsigó Miklós 2019-ben egy szegedi 24 órás versenyen fektették le startupjuk alapjait egy feromon csapdás ötlettel, amellyel a verseny fődíját is elnyerték. A meglévő koncepciójuk és konkrét elképzeléseik mellé már csak a szakmai támogatás hiányzott. Ekkor érkezett a NAK TechLab, aminek 3 hónapos inkubációs programjába 2019 őszén kerültek be. Komoly támogatást jelentett számukra, hogy szakmai szféra előtt ismertté válhattak és a legnagyobb hazai agrárvállalatokkal, -mint például a Bonafarm- is együtt dolgozva fejleszthették tovább ötletüket. A mentorprogram végén termékfejlesztési megállapodást kötöttek a KITE Zrt.-vel és jelenleg a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság területein is tesztelik csapdarendszerüket.

A rendszer kialakítása sok munkaórába telt a SMAPP LAB csapatának, idén 10 partnernél, 4 országban, országszerte 28 csapdát kihelyezve gyűjtöttek információkat a kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke és almamoly kártevőkről. A csapdát egy feromonos vagy kukoricamoly esetében csalogató illatanyaggal ellátott dobozként kell elképzelni, amiben a rovarok elejtésre kerülnek. Eddig teljesen úgy néz ki, mint egy hagyományos molycsapda, de a csavar még csak most jön! Ugyanis a csapdában egy kamera is el van helyezve egyedszámlálás céljából. A befogott rovarokról naponta készült kamerás felvételeket egy egyedi képfelismerőszoftver vizsgálja meg, melynek feladata a moly és a más rovarfajták megkülönböztetése, majd a molyok számszerűsítése. A szoftver a rekordokból diagrammot készít, amelyet egy társított okoseszközön vagy számítógépen megjelenítve és elemezve könnyen kivehető a rajzási csúcs, így kézzel fogható adatot biztosít a gazdák számára a hatékony permetezés lehetséges időpontjáról. A molycsapda egyedszám elemzésén túl képes hőmérsékleti és páratartalmi adatokat is gyűjteni, így a gazdák egy komplex adatgyűjtő állomással rendelkezhetnek. Mindezek tápellátását a készlethez szerelt napelem és akkumulátor együttese képes akár egész szezonban biztosítani. A termék előnye közé sorolható még, hogy a szoftver fejleszthető, így egy betanítási időszakot követően képes új kártevő fajokat is felismerni. 


Anna elárulta, hogy céljuk a termékük regionális szintű értékesítése. Kiemelte és később Donát megerősítette, hogy nem csak terméket, hanem szolgáltatást szeretnének biztosítani a gazdáknak. Egy olyan komplex megoldást, ami valóban megéri a befektetett tőkét. Fontos a startup számára, hogy egy letisztult, mindenki számára könnyen kezelhető, megengedhető áron elérhető szolgáltatást fejlesszenek ki. Anna előadásában felhívta a figyelmet arra is, hogy szükség lenne a csapdák hálózatszintű kiépítésére a jövőben, így a rovarok terjedésének ismeretével rajzásokat és permetezési időpontokat lehetne prognosztizálni. 

A Smapp Lab találmányának sikerét mi sem fémjelzi jobban, mint sem a rövid idő alatt bezsebelt elismerések és sikerek sorozata. 2020 nyarán a Starup Világkupa „Fekete tengeri és regionális szinten túli” kategóriájának versenyében a régió 10 legjobbja közé bekerülve képviselhették Magyarországot. Kettős győzelmet arathattak akkor, amikor az EIT Food versenyén mind az első, mind pedig a közönségi szavazás díjat is nekik ítélték. Nemrégiben pedig X-Europe projekt – ami Európa több mint 150 startup-ját hivatott összekapcsolni események sorozatain keresztül nagy befektető cégekkel, technológiai vállalatokkal – AgriTech csoportkörébe lettek beválasztva. 

Sok minden juthat végül eszünkbe, hogy mitől is olyan sikeres a Smapp Lab csapata, de ezek felsorolása helyett csupán Donát egy elhangzott gondolatát idéznénk: „Egy startup sosem állhat meg a növekedésben, a mi célunk is ez, a folyamatos fejlesztés és kutatás, azért, hogy új piacokat tudjunk meghódítani.”

Köszönjük, hogy megismerhettük közelebbről a Smapp Lab-et és örülünk, hogy ezzel párhuzamosan egyfajta együttműködés is megkezdődött a startup és a Corvinus Agribusiness között.

István Gábor, Lehoczki Áron

Őszi Szakmai Workshop – Szilvásvárad

A Corvinus Agribusiness Szilvásváradon kezdte meg őszi szakmai programsorozatát október 4-én, szombaton. A rendkívül hosszúra sikerült „nyári szünet” után első alkalommal volt lehetősége a tagságnak találkozni, és nagyobb volumenű eseményen részt venni az ősz folyamán.

Az első megálló az Állami Ménesgazdaságnál volt, ahol társaságunk először egy rövid vetítésen vett részt. A filmben hallhattunk a lipicai lovak származásáról, történelmi múltjáról és jelentőségéről, valamit Szilvásváradra kerülésük történetét is elárulták. Tudomást szereztünk arról, hogy lipicai ménes számára a Bükk-fennsík jelenti a legmegfelelőbb környezetet a természeti adottságainak köszönhetően. Ez az oka annak, hogy Bábolnáról Szilvásváradra került át a lóállomány több, mint hatvan évvel ezelőtt. Jelenleg körülbelül 300 lipicai ló szépíti az eleganciát és pompát sugárzó szilvásváradi ménesgazdaságot. Megtudhattuk, hogy a csikók hároméves korában dől el az, hogy értékesítésre kerülnek, vagy állományban maradnak-e. Érdekesség, hogy pontosan egy évvel ezelőtt a szervezetünk is részt vehetett egy ilyen nívós lóárverésen.

A látogatás során betekintést nyertünk a hajtókocsi kiállításba, továbbá az egyik istállót is bebarangolhattuk. A 2018-ban átadott, világszínvonalú lovas stadiont is bejártuk, ahol megtudtuk milyen szigorú előírásoknak kell megfelelnie egy ilyen típusú létesítménynek. Különös részletességgel a fogathajtásról kaptunk információt, de emellett díjlovaglás, díjugratás és lovastorna is szerepet kap az Állami Ménesgazdaság portfóliójában. Nagy megtiszteltetés érte a csapatot, ugyanis felmehettünk a látogatóktól elzárt bírói toronyba, amely különleges pillanatot egy csoportkép örökített meg.

Az Állami Ménesgazdaság után a Szalajka-völgybe látogattunk el, kisvasúton megtekintettük a Fátyol-vízesést, majd egy közös túra keretében lefelé gyönyörködtünk a kristálytiszta pisztrángos tavakban. Lehetőségünk volt betérni a Sáfrány Bt. telepére, ahol mindenki megkóstolhatta az Európai Bizottság által 2020-ban oltalom alá vett (OEM) szilvásváradi sebes pisztrángot. A nap végeztével betértünk a SzilvaHáz-ba, ahol a szakmai és baráti beszélgetések folytatódtak és egy közös vacsorával zártuk az első őszi workshopot.

Szívből köszönjük a lehetőséget és további eredményes munkát kívánunk vendéglátóinknak! 

Balla Gréta, Lehoczki Áron

CA Szedd Magad!

A 3 hónapos kényszerpihenő után összeszedtük magunkat, és újult erővel jelentünk meg június 16-án reggel a Borbás-kertben, hogy tanulhassunk a gyümölcstermesztésről valamint, hogy részt vehessünk egy kis szedd magad akcióban.

A Borbás-kert Szücs Milán tagunk családi vállalkozása, melyről korábban már mesélt nekünk egy CArantén podcast adásban, ahol megígérte, hogy egyszer ellátogathatunk hozzá. (itt lehet visszahallgatni)

Az újraegyesülés perceinek öröme után kezdetét vette a szakmai program, Szücs Milán vezetésével. A 80 hektáros gyümölcsös Székesfehérvár és a Velencei-tó vonzáskörzetében helyezkedik el, ahol a gyümölcsfélék igen széles skálája megtalálható – őszibarack, kajszi, cseresznye, meggy, szamóca, alma, szilva, birs, datolyaszilva, homoktövis. A gyümölcstermesztés mellett gyümölcslégyártással és szürkemarhatartással is foglalkoznak.

Elsőként a cseresznyefák közé vetettük be magunkat. A különleges kanadai cseresznyefajtával könnyen tele tudtuk szedni dobozainkat, hiszen bőségesen kínálkoztak az ágakról a rendkívül méretes és ízletes szemek. Elhaladtunk a sárgabarack fák között is, melyről szintén szemezgethettünk, majd megrohamoztuk a szamócaföldeket. Egyetemi agrártanulmányaink alapján voltak előzetes ismereteink a földieper-termesztésről, sokan mégis először tapasztalhatták meg, milyen fáradságos munkával lehet megszedni egy kiló friss epret. Hatékonyságunkat az is rontotta, hogy a cseresznyekóstolás ellenére is maradt még hely az eper számára, így minden második szem a gyomrunkban végezte a kosár helyett. Megtekintettük a különlegességnek számító datolyaszilva és homoktövis ültetvényeket is. Az ebédre a fák árnyékában került sor, ahol a Borbás-kert vendégül látott minket házi szürkemarha szalámis szendviccsel és friss gyümölcslével. Ebéd után még bejártuk a birses és meggyes kertet, majd betértünk a fő telephelyre, ahol a hűtőházak mellett megnézhettük a modern gyümölcslégyártó szerelvényt, valamint a gyümölcsrázó gépet.

A programot strandolással és csapatépítéssel zártuk egy Velencei-tó menti kempingben.

Nagyszerű volt a valóságban is megtapasztalni és szemügyre venni a gyümölcstermesztés órákon tanultakat, például, hogy mi a különbség a különböző fajták között, hogy kell metszeni, hogy vezénylik le egy nagyobb vállalatban a szüreteket, milyen gépeket használnak, hogy néz ki a feldolgozás és értékesítés és milyen kihívásokkal néz szembe a gyümölcságazat. Tartalmas és szakmailag kifejezetten hasznos programban volt részünk, Milán pedig minden kérdésünket készségesen megválaszolta.

Köszönjük, Borbás-kert, biztosak vagyunk benne, hogy akár egyéni szinten is, de visszatérünk még!

Gál Kincső és Szücs Milán

FRUIT LOGISTICA: A világ legnagyobb zöldség-gyümölcs kiállítása testközelből

Idén februárban immáron 28. alkalommal rendezték meg a világ legnagyobb zöldség-gyümölcs kiállítását Berlinben. A kiállítás méreteit tekintve mára már az egyik leghíresebb mezőgazdasági kiállítást, a szintén berlini Grüne Woche-t is túlszárnyalja és a friss zöldség-gyümölcs ágazat vezető üzleti platformjává vált. Ez pedig kiemelt jelentőségű, hiszen az európai zöldség- és gyümölcs piac évről-évre erőteljesen növekszik. A teljes európai fogyasztás 2030-ra várhatóan eléri a 800 milliárd eurót.

Be kell valljuk, már pusztán a kiállítás monumentalitása is igen nagy hatással volt ránk. Különösen, mivel mi a veterán Fruit Logistica látogató, hivatalos magyar küldöttséget kísérve első ízben jutottunk el ilyen rangos nemzetközi kiállítása.  Ennek okáért vissza kell forgatnunk az idő kerekét egészen tavaly novemberig. Ekkor történt ugyanis, hogy ötfős kis csapatunk, a Corvinus Agribusiness Diákszervezet színeiben induló AgroMater ezüstérmes helyezést ért el hazánk legnagyobb egyetemi agrárversenyén, az Agrovirtuson. Ez azonban koránt sem volt könnyű feladat, hiszen az agrárterületen tanuló egyetemistáknak szóló versenyen 20 nemzet és 100 csapat vett részt. A helyezésünkért járó jutalom, melyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ajánlott fel egy utazás volt Berlinbe, ahol a megtekinthettük a Fruit Logistica kiállítást. Így történt tehát, hogy abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy mi képviselhettük Berlinben a Corvinus Agribusiness Diákszervezetet és a magyar fiatalokat.

Így érkeztünk meg tehát a Fruit Logisticara, amelyen az idei évben 90 országból, 3200 kiállító vett részt és szűk egy hét alatt több mint 78.000 látogatót vonzott. A rendezvény léptékeit az is jól mutatja, hogy 137.504 m2 területen terült el, szép kihívást állítva azok elé, akik szerettek volna minden ország standjához ellátogatni.  Ezek mellett az adatok mellett nehéz elképzelni, de a kiállítás 1993-as indulásakor még csupán 110 kiállító volt és alig több mint ezren látogattak ki rá. Az ekkor még a Grüne Woche keretében megrendezett kiállítás mára már „felülmúlta mesterét” és kiállítók számában lekörözte a nagytestvért.

A rendezvény friss zöldség- és gyümölcs ágazatok termékeit és a hozzájuk tartozó gyártási, logisztikai eszközöket mutatja be. Tehát a kiállítás standjain a világ minden tájáról származó jól ismert, egzotikus, vagy éppen korábban még sosem látott friss zöldségeket, gyümölcsöket, gombákat, olajos magvakat, sőt még virágokat is láthatunk.

Természetesen a kiállító országok népes sorából Magyarország sem maradhatott ki, hiszen az Agrármarketing Centrum közösségi standján 187 négyzetméteren, 18 kiállító mutatta be termékeit. A magyar kiállítók között számos TÉSZ (termelői értékesítő szervezet) szerepelt, akik ágazati vagy földrajzi alapon szerveződve tárták termékeiket a külföldi üzletfelek elé. Emellett olyan innovatív kiállítók is képviselték hazánkat mint például a Gremon Systems, akik felhő alapú digitális megoldásokat kínálnak kertészetek számára, vagy éppen a Tungsram, akik az indoor farming területén kínálnak LED lámpákon alapuló okos termesztési megoldásokat a gazdálkodóknak.

Mindent összevetve jövőbeli agrárszakemberként úgy gondoljuk, hogy a kiállítás nagyban szélesítette szakmai látókörünket és minden percét élveztük. így mindenképpen szeretnénk köszönetet mondani ezért a hatalmas élményért az Agrovirtus verseny szervezőinek, a jutalomutat felajánló és lebonyolító NAK-nak és a FruitVeb Szakmaiközi Szerveztnek, valamint Dr. Mártonffy Bélának, aki a kinttartózkodásunk során vett minket a szárnyai alá!

Németh Szabolcs, Borda Áron

A Bujdosó pincészet jövője

Február 10-én nem csak a szorgalmi időszak indult el, hanem a Corvinus Agribusiness szakmai programjai is. Nem is akármilyen kezdéssel, hiszen a Bujdosó Pincészettől, a családi vállalkozás harmadik generációjába tartozó Bujdosó Ferenc jött hozzánk. Többek között hallhattunk a család történetéről, a szőlőművelésről, a bortermelésről és a borok értékesítéséről. Megismerhettük a Dél-Balatoni Borvidék fontosabb szőlőfajtáit egy kellemes borkostoló keretein belül.

 Miközben a kóstolás első italát, egy brut pezsgőt fogyasztottunk, megtudtuk, hogy hogyan is indult el a pincészet története a Somogyi-dombságban. Miután a legidősebb Bujdosó Ferenc és felesége elvégezte a Kertészeti Egyetemet leköltöztek Balatonboglárra, ahol az állami gazdaságban dolgoztak. A szocializmusban nem volt egyszerű fölterülethez jutni. Azonban Feri Papa szenvedélyének és kitartó munkájának köszönhetően már 6 hektár földdel rendelkeztek a rendszerváltozás után. A család először szőlő termesztéssel foglalkozott, csak később kezdett bele a bortermelésbe. A cég már az 1990-es években rendelkezett címkével. A vállalkozás jelenlegi arculata 2013-óta épül a balatoni vitorlás tematika köré, a logó egy kormánykerék és a borok elnevezései is szorosan kapcsolódnak a vitorlázáshoz. Természetesen ennek is története van. Az egész család vitorlázik a legifjabb Ferenc apja és nagyapja versenyszerűen is.

A kóstoló előrehaladtával szakmaibb irányt vett a beszélgetés. Sokat tudtunk meg az irsai olivér fajtáról. Majd arról kaptunk tájékoztatást, hogyan osztotta fel a család a feladatokat tagjai között. Szó esett a borok értékesítéséről, és mint kiderült a Bujdosó család borait javarészt helyben értékesíti, nagy húzóerőt jelent számukra a Balaton közelsége. A pincészet még nincs jelen az export piacon, de nemzetközi rendezvényeken kóstolókkal népszerűsíti borait, ezzel is megteremtve a későbbi exportálás lehetőségét. Az aszú mellett külföldön nehéz érvényesülni, és ehhez a Balaton környéki borászok összefogása szükséges, hogy egy közös bort vigyenek ki külföldi piacra, mondta el nekünk Feri. Ilyen lehet a mostanában elkezdett projekt a Balaton bor, ami egy olaszrizling, amit több pincészet készít, de egy egységesítési procedúra után egyként kerül a piacra.

Elkerülhetetlen volt, ha már egy harmadik generációs, velünk egy idős szőlész-borász tanulóval beszélünk, hogy ne merüljön fel az a kérdés, hogy mit gondol a generációváltásról, és saját személyére nézve, hogyan képzeli el ezt. Feri szerepe jelenleg a kóstolásokban, a külföldi tapasztalatszerzésben van, továbbá a borok házasítását édesapjával együtt végzik. Szerinte nagyon nehéz kilépni szülők árnyékából és érvényesülni, ezért is tartja nagyon fontosnak a megfelelő kommunikációt, nagyszülei és szülei magasfokú szakmai tapasztalatának tiszteletét. Feri elmondása szerint a külföldön szerzett szakami tapasztalatok kiváló komplementerei lehetnek a több generációs tevékenység során összegyűjtött mély ismereteknek, tapasztalatoknak. Az innovatív szemléletmód jegyében Feri számára vonzó a bioirányzat is, előbb kis ültetvények átállításában gondolkodik. Szerencséjére ezzel a gondolkodásmóddal nincs egyedül, hiszen a Balaton északi partján a Gyukli Pince és a Dobosi Pincészet is 100%-ban biogazdálkodók, nincs hagyományosan művelt szőlőjük. A Bujdosó család elindult ebbe az irányba és már nem használ gyomirtó szereket.

A borok fogytával oldódott az egyébként is kellemes hangulat. Az utolsó desszert borral a végéhez közeledett az esemény. 

Köszönjük a Bujdosó Pincészetnek és Bujdosó Ferencnek, hogy elhozta Tagjainknak a balatoni nyarat ezen a hideg téli napon!

Róka Bálint

Az adat a magyar agrárium új erőforrása

A gazdálkodásból származó hatalmas adattömeget helyesen rendszerezve, feldolgozva, hasznosítva jövedelmezőbbé és környezetkímélőbbé válik a termelés – ehhez ma már egyre több segítséget kapnak a mezőgazdaságban dolgozók.

Megalapozott döntések – fenntartható gazdálkodás jegyében 150 szakmai előadás hangzott el a konferencia két napja alatt, a főbb mezőgazdasági ágazatokat felölelő 19 szekcióban. Az új szekciók közül kiemelkedően nagy érdeklődés övezte az Indoor Farming, azaz beltéri növénytermesztés és az agrár IoT témáját. A megjelent 800 résztvevő, gazdálkodó a hazai agrár GDP közel 10%-hoz járul hozzá.

„Történelmi léptékkel is jelentős változás, hogy úgy vagyunk képesek növelni a hatékonyságot, és akár csökkenteni a költségeket, hogy közben kevésbé terheljük a környezetünket. Mindezt pedig a mezőgazdasági termelés során használható digitális támogató megoldások segítségével érhetjük el. Egyre többen felismerik, hogy nagyon hamar eljön az idő, amikor a digitális adatgyűjtés, rendszerezés, feldolgozás, továbbítás, hasznosítás már a gazdálkodás alapfeltételévé válik.
Az adatgyűjtés fontosságát mutatja az a tény is, hogy az Európai Unió Green Deal nevű programterve a környezet- és éghajlatvédelemhez kapcsolódóan az eddiginél jóval szigorúbb adatszolgáltatásra kötelezi majd a tagállamokat”
– összegezte Bolyki Bence, a PREGA főszervezője a nap végén az elhangzottakat.

Évente egyszer az Agrármarketing Centrum (AMC), az Agroinform.hu és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) összehozza az agrárszakma digitális fejlesztésekre nyitott, jövőorientált részét a PREGA Konferencia keretében.
Az esemény küldetése, hogy kifejezetten az agrár-digitalizációban résztvevő szakembereknek, gazdálkodóknak találkozóhelye, inspirációs közege, tudásmegosztási platformja legyen.

A PREGA előadásaiból levonható legnagyobb tanulság, hogy ma már a gazdálkodás minden területén elérhetők a tudatosan tervezett, termőhely-, növénykultúra-, vagy éppen haszonállat egyed specifikus megoldások. Környezetvédelmi és hatékonyságnövelési szempontból is sürgető a precíziós technológiák összekapcsolása, rendszerré fejlesztése. Erről beszélt Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója, aki elmondta, hogy vállalatuknak sikerült az egyes precíziós elemek rendszerszintű összekapcsolása és piaci bevezetése. A MEGFOSZ elnöke, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Harsányi Zsolt elmondta: „az első megállapodások már létrejöttek a nemzetközi mezőgazdasági gépgyártó vállalatok között, hogy a jövőben a különböző rendszerekből származó telemetriai adatok egymás felhőszolgáltatásaiba feltölthetők legyenek. Így márkától függetlenül hozzáférhetővé válnak a gazdálkodók számára.”

Giczi Gergely az Agármarketing Centrum részéről kiemelte, a precíziós gazdálkodás olyan jelentős tendencia a mezőgazdaságban, mint amilyen az egészséges táplálkozás az élelmiszeriparban. A két dolog szorosan összefügg, hiszen a precíziós technológiák lehetővé teszik az egészségesebb alapanyag előállítását, így hozzájárulnak az egészséges élelmiszer-termeléshez. Az agrárágazatban dolgozók kiemelt célja a társadalom edukációja az egészséges, friss, hazai élelmiszertermékek fogyasztásának fontosságára. Ezért is választotta a konferencia nagykövetének a háromszoros olimpikon hegyikerékpárost, Parti Andrást – akinek a negyedik olimpiai felkészülésében fontos szerepet játszik a magas rost- és vitamintartalommal rendelkező hazai zöldség és gyümölcs. A generációváltás jegyében a szervezők 18 agrár- és informatikai egyetemi hallgató számára biztosították a részvételt.

A konferencia szakmai jelentőségét mutatja, hogy az eseményen részt vett Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke és Prof. James Lowenberg-DeBoer, a Nemzetközi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke is. A következő PREGA Konferencia és Kiállítás időpontja: 2021. február 16-17.

Agrovirtus Café

Az Agrovirtus Karrier Café 2020. január 24-én került megrendezésre az Agromash Expo-n, ahol az Agrovirtus verseny 2018-as és 2019-es döntősei vehettek részt.

Az esemény Maróti Miklós, az Agrovir ügyvezetőjének köszöntő beszédével vette kezdetét.

 Ezt egy panelbeszélgetés követte melynek résztvevői Bányai Tamás, Borda Áron és Dusnoki Csaba voltak. A kerekasztalbeszélgetés témája a generációváltás volt. Ahogy a meghívottak elmondták mind családi gazdaságukban más-más stádiumban van a vállalkozás vérfrissítése. Megtudhattuk, hogy milyen nehézségekkel néznek szembe a fiatalok, mikor átveszik a stafétát szüleiktől. Azonban minden zökkenő ellenére elmesélték, mekkora megtiszteltetés volt számukra mikor először kérték a véleményüket a céget illető döntések meghozatalához.

Az Agrovirtus verseny résztvevői tehetséggondozásban is részesülhetnek a versenyt követően. Virág Erik a Mezőhegyesi Ménesbirtokon eltöltött 3 hónapjáról számolt be. Erik arról mesélt, hogy főnökére mintegy mentorra tekint, akihez bizalommal fordulhat, ha tanácsot szeretne kérni. Ma a fiatalok számára fontos, hogy a vezető személye iránymutató legyen és a legdrágább dolgát szánja a mentoráltra, méghozzá az idejét.

A rendezvény következő programja egy újabb kerekasztalbeszélgetést tartogatott a résztvevők számára. A panelbeszélgetésben Faragó Nikolett, Szász Villő Dóra, Kutas Bendegúz és Virág Erik vitatták meg munkatapasztalataikat. Részletes bemutatót hallgattunk milyen munkát vállalni egy nagyvállalatnál, KKV-nál egy termelő cégnél, vagy adott esetben hogyan érdemes felkészülni a kutatói pályára.

Az eseményt szabad program, kötetlen kapcsolatépítés, networking zárta.

Természetesen a Corvinus Agribusiness vezetősége megragadta az alkalmat és összeült egy tanácskozásra. Köszönet a vendéglátásért Kövesdi Lillának és a Dorker Kft.-nek.

Simon Szimonetta Nóra

Enni! De mit enni?…ez itt a kérdés

2019.11.26-án az esti órákban a Corvinus Egyetemen napjainkat egyre inkább érintő témájú előadás került ismét megrendezésre, a Corvinus Agribusiness szervezésében, Sikersztori: A Hubai család és a biogazdálkodás címmel.

Hubai Imre – Hubai és Társai Kft. tagja – mint ökológiai gazdálkodó volt a meghívott előadó, akit családja is elkísért. A program igen közkedveltnek bizonyult, hiszen „teltház” volt, s az előadás alatt is folyamatosan érkeztek az érdeklődők.

Manapság egyre több helyen találkozhatunk a bio szó felirattal, de hogy mégis mit jelent az, hogy bioélelmiszer, erre is választ kaptunk az este folyamán.

Az ökológiai gazdálkodás egy olyan termelési forma, amelyet nagyon sok előírás, jogszabály korlátoz. A legfontosabb alapelvei: a környezet megóvásának alapelve, az egészség alapelve, valamint a vegyszermentesség.

A biotermékek tehát nem tartalmazhatnak génmódosított anyagot, vegyszert, mindemellett pedig környezetkímélő körülmények között termelik. A biotermékek fogyasztása nagymértékben hozzájárul az ember egészségéhez, a magasabb ásványi anyag tartalom miatt minden szükséges tápanyag pótlására alkalmas.

Maga a biogazdálkodás nagyban eltér a konvencionális gazdálkodástól, hiszen itt elsősorban a minőség és a tartalom a fontos, nem feltétlenül csak a mennyiség. Természetesen a nézetek megosztóak a témát illetően és mindenkinek szíve joga állást foglalni saját megítélése szerint.

Az előadó széles körű tájékoztatást tartott a saját vállalkozásában tapasztaltakról, annak fejlődéséről, s azt is ismertette, hogy tevékenységükben milyen módszereket alkalmaznak.

Az est fénypontjának számított, hogy Hubai Imre az átlagos prezentációk helyett egy másik módszert választott bemutatóként, mivel véleménye szerint úgy hiteles az előadás, ha arról nem csak beszélnek, hanem valóban meg is tapasztalhatják a résztvevők a biotermékek ízét. Ennek érdekében saját előállítású biotermékekből különféle szendvicseket (tepertő krémeset, mangalica kolbászosat és egyéb finomságokat) készített a hallgatóság számára, amelyeknek óriási sikere volt.

Az előadás érdekességét az is bizonyítja, hogy a végén számtalan kérdés felmerült a résztvevőkben, amelyre mindenki bő választ kapott. Többek között a műhús kérdésköre, valamint az afrikai sertéspestis is szóba került.

Az ökológiai gazdálkodás minden kétséget kizáróan feltörekvő ág és valószínűleg a jövőben sokkal nagyobb teret nyer majd magának, hiszen mi lehetne fontosabb az ember számára, mint az egészsége. Annak megtartásához pedig elengedhetetlen tudni, mit eszünk és mindaz hogyan került az asztalunkra. Ahogy a hétköznapokból ismert mondás is tartja:

„A táplálékod legyen az orvosságod, és az orvosságod a táplálékod legyen”!

Csurja Barbara

OTP Fáy András Alapítvány által rendezett „Versenyképesség a munkaerőpiacon” című konferencián vettünk részt

2019. október 8-án a Hotel Benczúr adott otthont az OTP Fáy András Alapítvány által rendezett konferenciának mely a „Versenyképesség a munkaerőpiacon” címet kapta.

Az esemény Dr. Mészáros Tamás beszédével vette kezdetét. Az OTP Fáy András Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint a pénzügyi kultúra fejlesztésre szorul, melynek irányát a digitalizáció határozza meg.

Benedek Fülöp elhelyezte az OTP Bank szerepét az agrárfinanszírozásban: Az OTP Agrár és az OTP Fáy Alapítvány nem csak Magyarországon, hanem többek között Erdélyben és a Délvidéken is versenyképes gazdasági pozícióban van. A bankcsoport Közép-Európában meghatározó alakja, hiszen 11 országban van jelen és mindenütt egységes szemléletmód jellemzi. Az OTP Agrár igazgatója szerint a versenyképesség megtartása érdekében a munka világába belépő új nemzedéknek fel kell használni az idősebbek tapasztalatait, ugyanakkor szükség van a fiatal szakemberek meghallgatására is.

Bagdán Boglárka, az Agrárminisztérium (AM) agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára előadásban kitért arra is, hogy az agrárképzés átalakulóban van. A tévhitekkel és rémhírekkel ellentétben nem kevesebb emberre, hanem másfajta tudással rendelkező munkavállalókra van szükség a piacon. A jelenlegi szakképzési rendszerben magas a veszteségi faktor, ugyanis a gimnáziumi férőhelyek egyre bővülnek így elvonják a tanulókat a szakképzésből. Ehhez a veszteséghez hozzájárul az agrárszakma téves megítélése, illetve a rendszer átjárhatatlansága is. A fejlődés három alappilére pedig a karrier lehetőségének biztosítása, a vonzó környezet megléte és a naprakész tudású oktatók jelenléte. Az agrárszabályozás célja pedig nem más, mint a versenyképes jövedelem nyújtása, a modernizáció, a folyamatos megújulás, valamint a környezetvédelem.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem docense ismertette a jelenlévőkkel a digitalizáció és a versenyképesség összefüggését az agrárszektor vonatkozásában. Az előadás során választ kaphattunk arra, hogy miért is foglalkozik egy informatikai cég az agráriummal és hogy a robotok elveszik-e tőlünk a munkát, vagy saját munkánk eredményességéhez járul-e hozzá. A T-Systems Magyarország agrobusiness szakértője részletezte az ágazatban dolgozók előtt álló kihívásokat, legfontosabbként a munkaerőhiányt, a „technológiai push”-t és a klímaváltozást (az egyenetlenül eloszló csapadékot) említette.  Mindezekkel egyidejűleg a gazdáknak rendelkezésre állnak hardverek (a precíziós mezőgazdaságban meglévő funkciók folyamatos bűvölése-kamerák, szenzorok), továbbá vállalatirányítási szoftverek, melyekben összegződnek a gazdaság adatai.

A kerekasztal beszélgetés résztvevői Földi János és Hivekovics Ákos voltak, akik ugyan eltérő generációból származnak, azonban egy dolog mégis közös bennük: az innovációra való fogékonyság. A Földi János Által vezetett Pankotai Zrt. mintegy 4000 hektáron termeszt szántóföldi növényeket, sertéstelepet üzemeltet és egyszerre foglalkozik tanácsadással is. A Hivekovics családi vállalkozás vezetője a piaci rés megtalálása után kezdett bogyósgyümölcsök termesztésébe. A gazdaság 100 hektáron termeszt gyümölcsöt, melynek 70%-át öntözik is, valamit rendelkezik jéghálóval, drónos öntözőrendszerrel és hidropóniás termesztésre alkalmas eszközrendszerrel. A vita során a felek egyetértettek abban, hogy egy vállalkozás sikerességéhez elengedhetetlen a felsőoktatásban megszerzett alaptudás, az idegennyelvek ismerete és a külföldi utazások során gyűjtött tapasztalat. Összegezve elmondható, hogy az átalakuló oktatási rendszer átalakulása több lehetőséget hoz magával a tanulók számára, mint valaha. Fontos leszögezni még, hogy alkalmazkodnunk kell a modernizáció, illetve a digitalizáció adta eszközökhöz, szolgáltatásokhoz.

Simon Szimonetta