fbpx

A Bujdosó pincészet jövője

Február 10-én nem csak a szorgalmi időszak indult el, hanem a Corvinus Agribusiness szakmai programjai is. Nem is akármilyen kezdéssel, hiszen a Bujdosó Pincészettől, a családi vállalkozás harmadik generációjába tartozó Bujdosó Ferenc jött hozzánk. Többek között hallhattunk a család történetéről, a szőlőművelésről, a bortermelésről és a borok értékesítéséről. Megismerhettük a Dél-Balatoni Borvidék fontosabb szőlőfajtáit egy kellemes borkostoló keretein belül.

 Miközben a kóstolás első italát, egy brut pezsgőt fogyasztottunk, megtudtuk, hogy hogyan is indult el a pincészet története a Somogyi-dombságban. Miután a legidősebb Bujdosó Ferenc és felesége elvégezte a Kertészeti Egyetemet leköltöztek Balatonboglárra, ahol az állami gazdaságban dolgoztak. A szocializmusban nem volt egyszerű fölterülethez jutni. Azonban Feri Papa szenvedélyének és kitartó munkájának köszönhetően már 6 hektár földdel rendelkeztek a rendszerváltozás után. A család először szőlő termesztéssel foglalkozott, csak később kezdett bele a bortermelésbe. A cég már az 1990-es években rendelkezett címkével. A vállalkozás jelenlegi arculata 2013-óta épül a balatoni vitorlás tematika köré, a logó egy kormánykerék és a borok elnevezései is szorosan kapcsolódnak a vitorlázáshoz. Természetesen ennek is története van. Az egész család vitorlázik a legifjabb Ferenc apja és nagyapja versenyszerűen is.

A kóstoló előrehaladtával szakmaibb irányt vett a beszélgetés. Sokat tudtunk meg az irsai olivér fajtáról. Majd arról kaptunk tájékoztatást, hogyan osztotta fel a család a feladatokat tagjai között. Szó esett a borok értékesítéséről, és mint kiderült a Bujdosó család borait javarészt helyben értékesíti, nagy húzóerőt jelent számukra a Balaton közelsége. A pincészet még nincs jelen az export piacon, de nemzetközi rendezvényeken kóstolókkal népszerűsíti borait, ezzel is megteremtve a későbbi exportálás lehetőségét. Az aszú mellett külföldön nehéz érvényesülni, és ehhez a Balaton környéki borászok összefogása szükséges, hogy egy közös bort vigyenek ki külföldi piacra, mondta el nekünk Feri. Ilyen lehet a mostanában elkezdett projekt a Balaton bor, ami egy olaszrizling, amit több pincészet készít, de egy egységesítési procedúra után egyként kerül a piacra.

Elkerülhetetlen volt, ha már egy harmadik generációs, velünk egy idős szőlész-borász tanulóval beszélünk, hogy ne merüljön fel az a kérdés, hogy mit gondol a generációváltásról, és saját személyére nézve, hogyan képzeli el ezt. Feri szerepe jelenleg a kóstolásokban, a külföldi tapasztalatszerzésben van, továbbá a borok házasítását édesapjával együtt végzik. Szerinte nagyon nehéz kilépni szülők árnyékából és érvényesülni, ezért is tartja nagyon fontosnak a megfelelő kommunikációt, nagyszülei és szülei magasfokú szakmai tapasztalatának tiszteletét. Feri elmondása szerint a külföldön szerzett szakami tapasztalatok kiváló komplementerei lehetnek a több generációs tevékenység során összegyűjtött mély ismereteknek, tapasztalatoknak. Az innovatív szemléletmód jegyében Feri számára vonzó a bioirányzat is, előbb kis ültetvények átállításában gondolkodik. Szerencséjére ezzel a gondolkodásmóddal nincs egyedül, hiszen a Balaton északi partján a Gyukli Pince és a Dobosi Pincészet is 100%-ban biogazdálkodók, nincs hagyományosan művelt szőlőjük. A Bujdosó család elindult ebbe az irányba és már nem használ gyomirtó szereket.

A borok fogytával oldódott az egyébként is kellemes hangulat. Az utolsó desszert borral a végéhez közeledett az esemény. 

Köszönjük a Bujdosó Pincészetnek és Bujdosó Ferencnek, hogy elhozta Tagjainknak a balatoni nyarat ezen a hideg téli napon!

Róka Bálint

Az adat a magyar agrárium új erőforrása

A gazdálkodásból származó hatalmas adattömeget helyesen rendszerezve, feldolgozva, hasznosítva jövedelmezőbbé és környezetkímélőbbé válik a termelés – ehhez ma már egyre több segítséget kapnak a mezőgazdaságban dolgozók.

Megalapozott döntések – fenntartható gazdálkodás jegyében 150 szakmai előadás hangzott el a konferencia két napja alatt, a főbb mezőgazdasági ágazatokat felölelő 19 szekcióban. Az új szekciók közül kiemelkedően nagy érdeklődés övezte az Indoor Farming, azaz beltéri növénytermesztés és az agrár IoT témáját. A megjelent 800 résztvevő, gazdálkodó a hazai agrár GDP közel 10%-hoz járul hozzá.

„Történelmi léptékkel is jelentős változás, hogy úgy vagyunk képesek növelni a hatékonyságot, és akár csökkenteni a költségeket, hogy közben kevésbé terheljük a környezetünket. Mindezt pedig a mezőgazdasági termelés során használható digitális támogató megoldások segítségével érhetjük el. Egyre többen felismerik, hogy nagyon hamar eljön az idő, amikor a digitális adatgyűjtés, rendszerezés, feldolgozás, továbbítás, hasznosítás már a gazdálkodás alapfeltételévé válik.
Az adatgyűjtés fontosságát mutatja az a tény is, hogy az Európai Unió Green Deal nevű programterve a környezet- és éghajlatvédelemhez kapcsolódóan az eddiginél jóval szigorúbb adatszolgáltatásra kötelezi majd a tagállamokat”
– összegezte Bolyki Bence, a PREGA főszervezője a nap végén az elhangzottakat.

Évente egyszer az Agrármarketing Centrum (AMC), az Agroinform.hu és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) összehozza az agrárszakma digitális fejlesztésekre nyitott, jövőorientált részét a PREGA Konferencia keretében.
Az esemény küldetése, hogy kifejezetten az agrár-digitalizációban résztvevő szakembereknek, gazdálkodóknak találkozóhelye, inspirációs közege, tudásmegosztási platformja legyen.

A PREGA előadásaiból levonható legnagyobb tanulság, hogy ma már a gazdálkodás minden területén elérhetők a tudatosan tervezett, termőhely-, növénykultúra-, vagy éppen haszonállat egyed specifikus megoldások. Környezetvédelmi és hatékonyságnövelési szempontból is sürgető a precíziós technológiák összekapcsolása, rendszerré fejlesztése. Erről beszélt Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója, aki elmondta, hogy vállalatuknak sikerült az egyes precíziós elemek rendszerszintű összekapcsolása és piaci bevezetése. A MEGFOSZ elnöke, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Harsányi Zsolt elmondta: „az első megállapodások már létrejöttek a nemzetközi mezőgazdasági gépgyártó vállalatok között, hogy a jövőben a különböző rendszerekből származó telemetriai adatok egymás felhőszolgáltatásaiba feltölthetők legyenek. Így márkától függetlenül hozzáférhetővé válnak a gazdálkodók számára.”

Giczi Gergely az Agármarketing Centrum részéről kiemelte, a precíziós gazdálkodás olyan jelentős tendencia a mezőgazdaságban, mint amilyen az egészséges táplálkozás az élelmiszeriparban. A két dolog szorosan összefügg, hiszen a precíziós technológiák lehetővé teszik az egészségesebb alapanyag előállítását, így hozzájárulnak az egészséges élelmiszer-termeléshez. Az agrárágazatban dolgozók kiemelt célja a társadalom edukációja az egészséges, friss, hazai élelmiszertermékek fogyasztásának fontosságára. Ezért is választotta a konferencia nagykövetének a háromszoros olimpikon hegyikerékpárost, Parti Andrást – akinek a negyedik olimpiai felkészülésében fontos szerepet játszik a magas rost- és vitamintartalommal rendelkező hazai zöldség és gyümölcs. A generációváltás jegyében a szervezők 18 agrár- és informatikai egyetemi hallgató számára biztosították a részvételt.

A konferencia szakmai jelentőségét mutatja, hogy az eseményen részt vett Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke és Prof. James Lowenberg-DeBoer, a Nemzetközi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke is. A következő PREGA Konferencia és Kiállítás időpontja: 2021. február 16-17.

Agrovirtus Café

Az Agrovirtus Karrier Café 2020. január 24-én került megrendezésre az Agromash Expo-n, ahol az Agrovirtus verseny 2018-as és 2019-es döntősei vehettek részt.

Az esemény Maróti Miklós, az Agrovir ügyvezetőjének köszöntő beszédével vette kezdetét.

 Ezt egy panelbeszélgetés követte melynek résztvevői Bányai Tamás, Borda Áron és Dusnoki Csaba voltak. A kerekasztalbeszélgetés témája a generációváltás volt. Ahogy a meghívottak elmondták mind családi gazdaságukban más-más stádiumban van a vállalkozás vérfrissítése. Megtudhattuk, hogy milyen nehézségekkel néznek szembe a fiatalok, mikor átveszik a stafétát szüleiktől. Azonban minden zökkenő ellenére elmesélték, mekkora megtiszteltetés volt számukra mikor először kérték a véleményüket a céget illető döntések meghozatalához.

Az Agrovirtus verseny résztvevői tehetséggondozásban is részesülhetnek a versenyt követően. Virág Erik a Mezőhegyesi Ménesbirtokon eltöltött 3 hónapjáról számolt be. Erik arról mesélt, hogy főnökére mintegy mentorra tekint, akihez bizalommal fordulhat, ha tanácsot szeretne kérni. Ma a fiatalok számára fontos, hogy a vezető személye iránymutató legyen és a legdrágább dolgát szánja a mentoráltra, méghozzá az idejét.

A rendezvény következő programja egy újabb kerekasztalbeszélgetést tartogatott a résztvevők számára. A panelbeszélgetésben Faragó Nikolett, Szász Villő Dóra, Kutas Bendegúz és Virág Erik vitatták meg munkatapasztalataikat. Részletes bemutatót hallgattunk milyen munkát vállalni egy nagyvállalatnál, KKV-nál egy termelő cégnél, vagy adott esetben hogyan érdemes felkészülni a kutatói pályára.

Az eseményt szabad program, kötetlen kapcsolatépítés, networking zárta.

Természetesen a Corvinus Agribusiness vezetősége megragadta az alkalmat és összeült egy tanácskozásra. Köszönet a vendéglátásért Kövesdi Lillának és a Dorker Kft.-nek.

Simon Szimonetta Nóra

Enni! De mit enni?…ez itt a kérdés

2019.11.26-án az esti órákban a Corvinus Egyetemen napjainkat egyre inkább érintő témájú előadás került ismét megrendezésre, a Corvinus Agribusiness szervezésében, Sikersztori: A Hubai család és a biogazdálkodás címmel.

Hubai Imre – Hubai és Társai Kft. tagja – mint ökológiai gazdálkodó volt a meghívott előadó, akit családja is elkísért. A program igen közkedveltnek bizonyult, hiszen „teltház” volt, s az előadás alatt is folyamatosan érkeztek az érdeklődők.

Manapság egyre több helyen találkozhatunk a bio szó felirattal, de hogy mégis mit jelent az, hogy bioélelmiszer, erre is választ kaptunk az este folyamán.

Az ökológiai gazdálkodás egy olyan termelési forma, amelyet nagyon sok előírás, jogszabály korlátoz. A legfontosabb alapelvei: a környezet megóvásának alapelve, az egészség alapelve, valamint a vegyszermentesség.

A biotermékek tehát nem tartalmazhatnak génmódosított anyagot, vegyszert, mindemellett pedig környezetkímélő körülmények között termelik. A biotermékek fogyasztása nagymértékben hozzájárul az ember egészségéhez, a magasabb ásványi anyag tartalom miatt minden szükséges tápanyag pótlására alkalmas.

Maga a biogazdálkodás nagyban eltér a konvencionális gazdálkodástól, hiszen itt elsősorban a minőség és a tartalom a fontos, nem feltétlenül csak a mennyiség. Természetesen a nézetek megosztóak a témát illetően és mindenkinek szíve joga állást foglalni saját megítélése szerint.

Az előadó széles körű tájékoztatást tartott a saját vállalkozásában tapasztaltakról, annak fejlődéséről, s azt is ismertette, hogy tevékenységükben milyen módszereket alkalmaznak.

Az est fénypontjának számított, hogy Hubai Imre az átlagos prezentációk helyett egy másik módszert választott bemutatóként, mivel véleménye szerint úgy hiteles az előadás, ha arról nem csak beszélnek, hanem valóban meg is tapasztalhatják a résztvevők a biotermékek ízét. Ennek érdekében saját előállítású biotermékekből különféle szendvicseket (tepertő krémeset, mangalica kolbászosat és egyéb finomságokat) készített a hallgatóság számára, amelyeknek óriási sikere volt.

Az előadás érdekességét az is bizonyítja, hogy a végén számtalan kérdés felmerült a résztvevőkben, amelyre mindenki bő választ kapott. Többek között a műhús kérdésköre, valamint az afrikai sertéspestis is szóba került.

Az ökológiai gazdálkodás minden kétséget kizáróan feltörekvő ág és valószínűleg a jövőben sokkal nagyobb teret nyer majd magának, hiszen mi lehetne fontosabb az ember számára, mint az egészsége. Annak megtartásához pedig elengedhetetlen tudni, mit eszünk és mindaz hogyan került az asztalunkra. Ahogy a hétköznapokból ismert mondás is tartja:

„A táplálékod legyen az orvosságod, és az orvosságod a táplálékod legyen”!

Csurja Barbara

OTP Fáy András Alapítvány által rendezett „Versenyképesség a munkaerőpiacon” című konferencián vettünk részt

2019. október 8-án a Hotel Benczúr adott otthont az OTP Fáy András Alapítvány által rendezett konferenciának mely a „Versenyképesség a munkaerőpiacon” címet kapta.

Az esemény Dr. Mészáros Tamás beszédével vette kezdetét. Az OTP Fáy András Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint a pénzügyi kultúra fejlesztésre szorul, melynek irányát a digitalizáció határozza meg.

Benedek Fülöp elhelyezte az OTP Bank szerepét az agrárfinanszírozásban: Az OTP Agrár és az OTP Fáy Alapítvány nem csak Magyarországon, hanem többek között Erdélyben és a Délvidéken is versenyképes gazdasági pozícióban van. A bankcsoport Közép-Európában meghatározó alakja, hiszen 11 országban van jelen és mindenütt egységes szemléletmód jellemzi. Az OTP Agrár igazgatója szerint a versenyképesség megtartása érdekében a munka világába belépő új nemzedéknek fel kell használni az idősebbek tapasztalatait, ugyanakkor szükség van a fiatal szakemberek meghallgatására is.

Bagdán Boglárka, az Agrárminisztérium (AM) agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára előadásban kitért arra is, hogy az agrárképzés átalakulóban van. A tévhitekkel és rémhírekkel ellentétben nem kevesebb emberre, hanem másfajta tudással rendelkező munkavállalókra van szükség a piacon. A jelenlegi szakképzési rendszerben magas a veszteségi faktor, ugyanis a gimnáziumi férőhelyek egyre bővülnek így elvonják a tanulókat a szakképzésből. Ehhez a veszteséghez hozzájárul az agrárszakma téves megítélése, illetve a rendszer átjárhatatlansága is. A fejlődés három alappilére pedig a karrier lehetőségének biztosítása, a vonzó környezet megléte és a naprakész tudású oktatók jelenléte. Az agrárszabályozás célja pedig nem más, mint a versenyképes jövedelem nyújtása, a modernizáció, a folyamatos megújulás, valamint a környezetvédelem.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem docense ismertette a jelenlévőkkel a digitalizáció és a versenyképesség összefüggését az agrárszektor vonatkozásában. Az előadás során választ kaphattunk arra, hogy miért is foglalkozik egy informatikai cég az agráriummal és hogy a robotok elveszik-e tőlünk a munkát, vagy saját munkánk eredményességéhez járul-e hozzá. A T-Systems Magyarország agrobusiness szakértője részletezte az ágazatban dolgozók előtt álló kihívásokat, legfontosabbként a munkaerőhiányt, a „technológiai push”-t és a klímaváltozást (az egyenetlenül eloszló csapadékot) említette.  Mindezekkel egyidejűleg a gazdáknak rendelkezésre állnak hardverek (a precíziós mezőgazdaságban meglévő funkciók folyamatos bűvölése-kamerák, szenzorok), továbbá vállalatirányítási szoftverek, melyekben összegződnek a gazdaság adatai.

A kerekasztal beszélgetés résztvevői Földi János és Hivekovics Ákos voltak, akik ugyan eltérő generációból származnak, azonban egy dolog mégis közös bennük: az innovációra való fogékonyság. A Földi János Által vezetett Pankotai Zrt. mintegy 4000 hektáron termeszt szántóföldi növényeket, sertéstelepet üzemeltet és egyszerre foglalkozik tanácsadással is. A Hivekovics családi vállalkozás vezetője a piaci rés megtalálása után kezdett bogyósgyümölcsök termesztésébe. A gazdaság 100 hektáron termeszt gyümölcsöt, melynek 70%-át öntözik is, valamit rendelkezik jéghálóval, drónos öntözőrendszerrel és hidropóniás termesztésre alkalmas eszközrendszerrel. A vita során a felek egyetértettek abban, hogy egy vállalkozás sikerességéhez elengedhetetlen a felsőoktatásban megszerzett alaptudás, az idegennyelvek ismerete és a külföldi utazások során gyűjtött tapasztalat. Összegezve elmondható, hogy az átalakuló oktatási rendszer átalakulása több lehetőséget hoz magával a tanulók számára, mint valaha. Fontos leszögezni még, hogy alkalmazkodnunk kell a modernizáció, illetve a digitalizáció adta eszközökhöz, szolgáltatásokhoz.

Simon Szimonetta

Szuperhősök ide! Itt vannak a legmenőbb munkaeszközök!

Ismét megrendezésre került Magyarország legrégebbi és legnagyobb tradíciójú agrárgazdasági rendezvénye, az OMÉK, amin 79. alkalommal vehettek részt az érdeklődők. Az Agrármarketing Centrum és a Corvinus Agribusiness közös szervezésű agrárkarrier konferenciáján, (Az Agrárium Téged vár! Kezedben a jövőnk!) számos érdekes előadást hallgathattak az ifjú résztvevők. A sok érdekes előadás közül kitérnék egyre, Morva Tamás, növényorvos, szaktanácsadó prezentációjára, ami az agráriumban résztvevő eszközök hihetetlen gyors fejlődését taglalja. Emellett arra is kitér, hogy pályakezdőként hogyan és milyen szempontok alapján helyezkedjünk el.

Mi az első dolog, ami eszébe jut az embereknek akkor, amikor az agrárium modernizációjáról kérdezzük őket? Önvezető traktorok, On-the-go talaj és növény elemző szenzorok, drónfeltérképezés, kultúrnövényeket felismerő kultivátorok, automatizált önfejő gépek, tabletek -és ez a pár eszköz meg sem közelíti annak a rengeteg újításnak a számát, ami az elmúlt években segítették precízebbé tenni a termelést. Előadónk bemutatta a hallgatóságnak, hogy a drónok által mennyivel hatékonyabban tudunk a közeljövőben terményeket előállítani, általuk kevesebb felesleges vegyi anyagok kibocsátani és jobb minőséget elérni. A drónok a növényanalízis drasztikus modernizációjaként foghatók fel. Léteznek már olyan drónok, amelyek 10-15 liter vegyszert képesek kijuttatni hektáronként minimális veszteséggel, ami annyit jelent, hogy minden egyes permetcsepp a „helyére” kerül. Vannak, amik képesek feltérképezni a talajban lévő, számunkra termesztés szempontjából fontos anyagokat (területspecifikus tápanyagutánpótlás), így többek között megtudhatjuk, hogy mennyi műtrágyát kell kijuttatnunk a területre, van e nehézfémmérgezésre utaló jel, stb. A precíziós gazdálkodás a mezőgazdaság erős koncentrálódását okozza, azaz kevesebb ember több földet művel meg. Fontos, hogy megismerjük a lehetőségeinket. A rendelkezésre álló információkkal hatékonyabbá válhat a magyar mezőgazdaság.

Minden azon múlik, hogy ezt a tudást, amit ezek a gépek adnak, miként tudják átadni a hozzáértők az új generációknak. Ugyan az egyetemi oktatás széles spektrumot jár be, mégis a terepen végzett gyakorlatok tudnak eredményhez vezetni. Fontos, hogy a szakmai gyakorlat tanítójellegű legyen és erre meg kell találni a legmegfelelőbb helyszínt. A belekényszerültség még nem vezettet előrehaladáshoz. Ki kell szűrni, hogy mi érdekel, mi az, amit szívesen csinálnál, mi az, amivel a mindennapi kenyeredet szeretnéd keresni.

Hogyan találd meg az első állásodat?

Első lépésként építs erős alapra, menj olyan gyakorlati helyre, ahol ezt megvalósíthatod. Másodszor egy jó önéletrajz nagyon fontos. Jótanácsként, ha túl vagy pörögve akkor se írd bele, hogy téged minden érdekel, amivel a cég foglalkozik. Specializálódj egy dologra, amit 100%-osan tudsz végezni. Harmadszor, köss szakmai ismeretségeket, keresd fel tanáraidat (jó kapcsolataik vannak), böngészd az állásajánlatokat, add be minél több helyre az önéletrajzodat SZEMÉLYESEN. Végül, de nem utolsó sorban légy résen, csapj le a lehetőségekre, ne töprengj rajta túl sokat.

Annak érdekében, hogy a megszerzett állást meg tudd tartani, tanulj szorgalmasan, legyél határozott, dolgozz legjobb tudásod szerint és végezd munkádat kitartással.

 Légy SZUPERHŐS a szakmádban.

Varga Mihály

Legyen a mezőgazdaság egy kaland!

2019. szeptember 26. és 29. között az idei 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár került megrendezésre a Hungexpon. Az OMÉK keretein belül számos programlehetőség várta a látogatókat. Cikkünk, azonban arról fog szólni, hogy milyen karrierlehetőségekkel tud szolgálni az agrárium. Ezen téma egy kerekasztal beszélgetés formájában került elemzésre, melynek résztvevői Dr. Urbányi Béla, általános és stratégiai rektorhelyettes a Szent István Egyetemről, Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, agrobusiness szakértő, a T-Systems Magyarország Zrt., valamint a Corvinus Egyetem munkatársa, Kövesdi József, ügyvezető az Okosfarmtól, Szabó István, ügyvezető igazgatóhelyettes az OTP-től, valamint Borda Áron, a Corvinus Agribusiness diákszervezet agrászakmáért felelős alelnöke voltak.

Dr. Urbányi Béla eleinte felvezette, hogy milyen problémákkal rendelkezik jelenleg a magyar munkaerőpiac. Véleménye szerint a jelenlegi munkaerőhiány már nettó munkaerőhiány, ugyanis nem csak a szakképzett réteg, hanem a legegyszerűbb munkákra befogható tömeg is hiányzik. A következő kérdés afelé irányult, hogy melyek azok a szakok, egyetemek, valamint egyéb képzések, ahol jól és célzottan és hatékonyan lehet átadni a szükséges tudást. Dr. Urbányi Béla elmondása szerint, az agrár munkaerő piacnak általános képzésű hallgatókra van szüksége, tehát a legnagyobb lehetősége azon diákoknak van, akik például alapképzésben mezőgazdasági mérnöknek tanulnak. Egyetemi tanulmányaik után ezen hallgatókat a munkaerőpiac, valamint a vállalkozások tovább formálhatják. Nagy dilemma napjainkban a mesterképzés rendszere. Dr. Urbányi Bélától megtudhattuk, hogy Norvégiában például 2025-től nem nappali mesterképzéses, hanem levelezős hallgatókkal kalkulálnak.

Borda Áron, a diákok nevében mondta el véleményét azzal kapcsolatban, hogy az egyetemeknek milyen irányba lenne érdemes elmozdulniuk. Elmondása szerint fontosak az elméleti alapok, de leginkább gyakorlatorientált képzésekre van szükség. Borda Áron a Corvinus Agribusiness diákszervezet agrászakmáért felelős alelnöke, így megtudhattuk, hogy ezen szervezet tagjai számára számos lehetőséget nyújt gyakorlatorientált programokon való részvételre, mint például üzemlátogatásokra, melyekkel a hallgatók betekintést nyerhetnek az agráriumba, és remélhetőleg ezek az élmények a diákokat az agrár pályán marasztalják.

Kövesdi József is alátámasztotta a korábban elhangzottakat: fontos az elméleti alapok megteremtése, hogy a hallgató helyt tudjon állni a gyakorlatban.

Szabó István szerint Magyarország munkaerőpiaca óriási problémával küszködik: 200-250 ezer fő hiányzik a munkaerőpiacról. Természetesen az OTP is érintett a fennálló helyzetben, ügyvezető igazgató-helyettes úrtól megtudhattuk, hogy számos olyan helyzet áll elő, amikor valamelyik OTP fiók nem tud kinyitni, mert emberhiány van. Azt is kifejtette, hogy milyen kompetenciákat vár el a bankszektor, azon belül is az OTP a diákoktól: A diákok igyekezzenek rendszerben gondolkozni, emellett elengedhetetlen az angol nyelvtudás, ugyanis az OTP jelenleg 11 országban van jelen. Kiemelkedőnek tartja még a gyakorlatorientációt, valamint a pozitív attitűdöt is.

Kövesdi József hozzátette, hogy a diákok merjenek egy gyakornoki pozíció keretében megnyilatkozni, a vezetők pedig fogadják be ezeket az új nézőpontokat.

Borda Áron azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy a cégek szeretik a fiatalokat, keresik őket, nyitottak és sok esetben a diplomamunkában is segítenek. Fontosnak tartja, hogy a tanárok személyesen ismerjék a diákjaikat és segítsenek nekik megtalálni a számukra leginkább testhezálló munkakört, amelyben lehetőségük van tudásuk és kompetenciáik kamatoztatására, valamint fejlődési lehetőséggel is kecsegtet.

Dr. Urbányi Béla a duális képzés témakörében rendkívül fontosnak tartja, hogy az információáramlás megvalósuljon, valamint, motivált hallgatók kerüljenek a cégekhez.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid a duális képzés témakörhöz kapcsolódóan megosztotta, hogy a magyar diákok 4,59%-a vesz részt duális képzésben. Mezőszentgyörgyi Úr a Budapesti Corvinus Egyetemen is tanít. Tapasztalatai alapján az ottani alapképzéses hallgatók nagy része dolgozik, a mesterszakos diákok pedig szinte mind kivétel nélkül. Elmondása szerint a nappali képzést elvégezni munka mellett nagyon nehéz, a duális képzésen lévő hallgatókat pedig sokszor az adminisztratív oldal akadályozza, melyen lazítani kellene a diákok érdekében. Emellett elengedhetetlennek tartja, hogy a bérek alkalmazkodjanak a duális képzésben résztvevő hallgatók elvégzett munkájához.

Szabó István szerint a generációváltás lehetőséget és egyben kockázatot is jelent. Ha a hallgató rendelkezik agrár családi háttérrel, akkor könnyen megvalósul a generációváltás, egyszerűen be tud lépni a piacra. Beszédében kiemelte, hogy ez a generáció már teljesen másképp működik, mint régen, a fiatalokat máshogyan kell finanszírozási oldalról megközelíteni. Véleménye szerint megoldás lehet a fiatal munkavállalók számára, ha különféle programok indulnának: például garanciaintézmények megerősítése, egzisztenciahitel, kamatkedvezmények. Szabó István az OTP nevében azt nyilatkozta, hogy mindenféleképpen a vállalkozók mellé tudnak állni, azonban a kezdő vállalkozók sehol sem élveznek prioritást, náluk az OTP-nél egy hitelkonstrukció van, ami jelzáloghitel mellett tud induláshoz segítséget nyújtani, ennek ammaximum kerete 10 millió forint, amely kevésnek bizonyul.

Miként lehet megtartani a fiatal munkavállalókat egy cégen belül? Kövesdi József elmondása szerint egy értelmes célt kell nekik találni a cégen belül, amivel a fiatalok hozzáállása teljesen megváltozik. „Nem szeretnek 8 órában kötötten dolgozni, de ha bízunk bennük és projekteket, valamint egy kis szabadságot adunk nekik, akkor sokkal jobb eredményt kapunk. Meg kell határozni a kereteket és elvárásokat, mérhetővé kell tenni a tevékenységüket, és ami a legfontosabb, meg kell ünnepelni a sikerüket – nem csak pénzben!”

Borda Áron hozzátette, ő azt tartja a legfontosabbnak, hogy a fiatalok szeressék munkahelyüket. Olyan célokat kapjanak, amik motiválják őket, valamint amikért szívesen küzdenek.

Szabó István elmondta, hogy az OTP, csak Magyarországon tízezer alkalmazottal rendelkezik. Náluk 3-4 éve egy szervezetfejlesztés indult el, aminek értelmében igyekezett a HR megtalálni azokat az eszközöket, amiket a fiatalabb generáció vonzónak tart. Kiemelte, hogy ha a jövedelmi oldalról nézzük, akkor a fiatal munkavállalóknál a pénzbeli motiváció 3-4 hónap múlva teljesen eltűnik. Az OTP-nél a jövedelem mellett egyéb juttatásokat is biztosítanak. A bankszektor számára is világossá vált, hogy ma már rendkívül fontos szerepet tölt be a home office, amely egy óriási előrelépés. Emellett nem elhanyagolható az irodai környezet kialakítása sem, amely teljes mértékben kielégíti a fiatal dolgozók igényeit.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid hozzátette: „A mai fiatalok mentort keresnek, nem főnököt. Abszolút pozitív értelemben. Azt szeretnék, hogy hagyjuk őket dolgozni, ha pedig kérdésük van, akkor gyors választ kérnek.” Természeseten azt is elmondta, hogy éppen ezért a munkáltatókon is nyomás van. A T-System is igyekszik felvenni a ritmust, több módon próbál kedvezni a fiataloknak: Groupama Arénára néző terasszal rendelkezik, 2 kávézó mellett dühöngő szobák állnak rendelkezésre.

Dr. Urbányi Béla szerint minél előbb meg kell szerettetni az agráriumot a fiatalokkal. „Akik agráros családból jönnek, azok már anyatejjel szívják ezt magukba, míg mások még ma is ott tartanak, hogy a mezőgazdaság egyenlő a gumicsizmával és a trágyázással.” – fejtette ki. Elmondása szerint a felsőoktatási intézményeken óriási a felelősség, ugyanis rajtuk is múlik, hogy milyen hallgatók kerülnek ki intézményeikből. „A rengeteg elméleti órát redukálják az egyetemen, és próbálnak a diákoknak gyakorlatorientált projekteket adni, ugyanis jobban lehet ezáltal a fiatalokkal kommunikálni, valamint jobban tudják értékelni a tudásukat és a képességeiket, de ez a folyamat lassú, mert mire ez az új elképzelés végigmegy a rendszeren, az 3 év, erre pedig a fiatal munkavállalók nem fognak várni, elmennek máshova, leginkább külföldre. Éppen ezért KELL a változás, KELL a fiatalok igényeihez alkalmazkodni a felsőoktatásban, valamint a munkaerőpiacon.”

Borda Áron elmondása szerint az ágazat rendkívül speciális, sokan „szerelemből” csinálják. Hasznosak az OMÉK-hoz hasonló programok, expók, melyek közelebb hozzák a diákokhoz a szakmát. Fontos szerepet játszik a „learning by doing”, miszerint kész gyakorlatszagú esetek megoldása fekszik a fiataloknak kevés elmélettel. Csoportmunkák kereteiben elengedhetetlen, speciális skill-eket sajátíthatnak el.

A kerekasztal beszélgetés a következő igen lényeges fiataloknak szóló mondatokkal zárult: „Gondolkodjanak rendszerben, legyen asszertív a kommunikációjuk, figyeljék a változásokat, és amilyen gyorsan csak tudnak, alkalmazkodjanak azokhoz!” – tette hozzá Szabó István.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid pedig a következőket adta útravalóul: „Legyenek kíváncsiak, legyen a mezőgazdaság egy kaland, egy igazi kihívás, és ha így tekintenek rá, akkor abban mindenki megtalálja magát.”

Peák Adrienn Laura

Az ígéretes hazai agrár start-upok

Kerekasztal-beszélgetés az OMÉK „Az agrárium Téged vár! Kezedben a jövőnk” agrárkarrier konferencián

Ötlet, innováció. Manapság hívószóként csendülnek fel, ha szakmaiságról, karrierlehetőségekről beszélünk. Ismerősen hangzanak, szinte már magától értetődőnek vesszük a jelentésüket. De mi is a valódi tartalmuk? Mi rejtőzik meg a hangzatos kifejezések mögött? És mindez hogyan állítható a siker szolgálatába az agrárkarrier-pályákon?

            Az Agrármarketing Centrum és a Corvinus Agribusiness által szervezett konferencia utolsó programpontjának keretén belül 4 fiatalember foglalt helyet a kerekasztalt megtestesítő szénabálákon a nagyérdemű előtt. Balázs Bence, a bedrock.farm társalapítója, Hudecz Attila, a Growberry ügyvezető igazgatója, Bogár Márk, a Chilifarm tulajdonosa és Barta Dénes, az Agrármarketing Centrum és a Corvinus Agribusiness munkatársa. 4 fiatal, akiknek volt egy ötletük, és ezt az ötletet tovább is tudták vinni a megvalósítás útján. Agrár-startupjaik különböző stádiumban állnak, így a Balogh Tamás által irányított beszélgetés során teljeskörű rálátást tudtak adni számunkra a start-upok világáról.

            Rögtön az elején világossá vált: az ötlet csak a kezdet, de önmagában még kevés. Meg is kell valósítani! Ehhez pedig rengeteg munka, erőfeszítés, áldozat és kitartás kell. Alapvetően két úton lehet elindulni, saját erőből vagy kockázati tőke bevonásával. Utóbbi esetén az indulás relatíve egyszerűbb, viszont a befektető cég elvárásai súlyos teherként nehezedhetnek az induló vállalat működésére. Önerőből elindítani egy vállalkozást nagy kihívást jelent, de az utóbbi időkben egyre több lehetőség áll a vállalkozó kedvű fiatalok előtt. A családi támogatás mellett pénzdíjas versenyek, programok, pályázatok által is biztosítani lehet a szükséges tőkét.

Hudecz Attila kiemelte, ahhoz, hogy bárminemű támogatásra érdemesnek ítéljék az induló vállalkozásunkat, ötletünk megvalósíthatósága mellett azt is elengedhetetlen bizonyítani, hogy lesz rá igény. Lényegében be kell mutatnod a keresletét, és értékesítened kell a még csak a fejedben létező terméket és valamelyest a személyedet is a támogatók felé. Tükröződnie kell a hitelességnek, az elhivatottságnak, a rátermettségnek. Bogár Márk szerint a social media térnyerésével rendkívül jó eszköz került a kezükbe ebből a szempontból. Egy okosan szerkesztett, a vállalkozás imázsát hűen interpretáló honlap, Instagram vagy Facebook profil segítségével széles réteget szólíthatnak meg. Ezzel egyfelől alá tudják támasztani a termékük iránti érdeklődést, másfelől közvetíteni lehet a vállalkozás fő üzenetét, eszmeiségét.

Balázs Bence hangsúlyozta, hogy a sikerhez az is elengedhetetlen, hogy a vállalkozás valódi értéket képviseljen, hiteles értékrenden alapulva. A bedrock.farm hitvallása, hogy a Földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Egy ilyen eszme, misszió segít eligazodni az üzleti életben, hogy a folyamatosan változó behatások ellenére is a kijelölt irányvonalon tudjon továbbfejlődni a cég. Tisztázni kell a célokat és az ahhoz illő stratégiát a profitábilitás eléréséhez, de ez több évbe is telhet. Azonban fejlődésének akármelyik stádiumában tartson is a vállalat, fontos a folyamatos fejlesztés, újítás, az üzlet bővítése, legyen szó akár feldolgozóüzem, látványkonyha kiépítéséről, gépek beszerzéséről, új munkaerő felvételéről.  

Kudarcoktól sajnos így sem lehet mentes egyetlen vállalat sem. A kisebb bukások természetes velejárói a tanulási folyamatnak. Tudni kell levonni a tanulságot, felhasználni a tapasztalatot a későbbiekben. Barta Dénesnek már gimnazista korában saját start-up projektje volt futóban, amely végül nem tudott fennmaradni.  Vállalkozói kedve azonban töretlen, és az egyetemet már sokkal rugalmasabb, támogatóbb közegnek véli egy start-up létrehozásához.

Saját start-upot vezetni nem mindig egyszerű és olykor bizonyos áldozatokat is megkíván, mégis mind a négy résztvevő egyértelműen állítja, hogy megéri. Hudecz Attila dolgozott multinál is, így még jobban tudja értékelni a függetlenséget, izgalmat, sokoldalúságot, mely ezt a pályát jellemzi. Egyik nap fizikai munkát végzel, következő nap megbeszélésre mész, majd előadást tartasz egy konferencián vagy kerekasztal-beszélgetésen.

Ha tehát van egy jó ötleted, vágj bele a megvalósításba! Tanulj, képezd magad, keresd az információval szolgáló embereket. Merj beszélni az ötletedről, hiszen ha kimondani se mered, akkor eleve életképtelen. Mérd fel a piacon az érdeklődést, és találj egy csapatot, egy társat, akivel hatékonyan együttműködve végig tudjátok járni a célul kitűzött utat. Ami pedig az ötlet mellett a legfontosabb, Bogár Márk szavaival élve, hogy „ne felejts el dolgozni”!

Gál Kincső

A marhahús ellátási lánc legvége: a Zing burger story

A Zing Burger szó szerint is jól csengő nevéhez eddig is pozitív kép társult a fejemben. Hányszor szolgált számunkra igazi mentsvárként egy átbulizott fesztiváléjszaka hajnalán. A Zing Burger azonban ennél sokkal több. A Deák Tibor Szakkollégiummal, illetve az Állattenyésztési Szakkollégiummal közös szervezésben megrendezésre kerülő, egész élelmiszeripari ellátási láncot bemutató előadás-sorozat keretében április 17-én a Zing Burger alapító atyja és egyik tulajdonosa, Susánszky Ádám tartott előadást a Corvinuson.

Pár percnyi késéssel lépett be hozzánk, de megjelenésével máris sugallta, hogy erre az előadásra megérte beülni. Megnyerő, fiatalos, laza, de határozott és nagyon hiteles – akárcsak maga a Zing Burger. A sikertörténet mögött nagyfokú szakértelem és tudatos koncepció áll. Magyarországon a fast-casual vonal éllovasainak számítanak. Olyan lényegi szempontok határozzák meg tevékenységüket, mint az alapanyagok lekövethetősége, az értékteremtés, a fenntarthatóság.

Éppen ezért csakis kiváló minőségű, nagyrészt magyar termelők által előállított alapanyagokat használnak, melyeket később saját maguk dolgoznak fel. Saját főzőkonyhájukban készülnek a szószok, a hamburgerbucik és a húspogácsák, amik aztán frissen, nem pedig fagyasztva kerülnek a kiszolgáló üzletekbe. Beszállítóik kiválasztásakor minden részletre odafigyelnek – olyan tojást vesznek, amitől nem lesz túl édes a majonéz, olyan savanyúságot, amely édesítőszer helyett cukorral készül, mivel annak van valódi íze, olyan zöldségeket, paradicsomot, uborkát, melyek a legjobb körülmények között termettek. A hamburgerbucik alapja a jó liszt, így azt is kézműves pékségektől szerzik be.

A hamburgerhús minősége kulcskérdés. Vágóhídi besorolás alapján kizárólag a felső két osztályból vásárolnak. Rendkívül sikeres kampányt húztak fel arra, hogy húsmarha tenyésztőkkel való együttműködésük nyomán csúcskategóriás angus (és korábban wagyu) marhából is készítenek húspogácsát, mely sokkal márványosabb, szaftosabb, vagyis még nagyobb kulináris élvezetet nyújt. Fontos azonban megemlíteni, hogy az alapanyagoknak a minőségi mellett mennyiségi kritériumoknak is meg kell felelniük, hogy le tudják vele fedni a folyamatos keresletet. Ilyen téren a fogyasztók tudatformálása is szükséges, hogy megdőljön a téveszme az élelmiszerek végtelen utánpótlásáról, és fogadják el, hogy a szezonalitás természetes, sőt a modern gasztronómiában kifejezetten jó.

Minőségbeli fölényük az átlagos hamburgerezőkhöz képest vitathatatlan. Susánszky Ádám és társa, Csanda Eszter szakszerű vezetésével pedig a siker garantálható volt. Tudták, mikor milyen lépést célszerű tenni – fesztiválokon megjelenni, food truckkel turnéra indulni, majd egyre több, stratégiailag ideális helyen levő állandó éttermet nyitni. Mára már a franchise-hálózat építés, a vidéki és külföldi terjeszkedés a fő kérdés. A gyors ütemű növekedés egyben újabb kihívásokat is jelent.

Hogy az átláthatóság és a fő üzenet megmaradjon, elengedhetetlen a brandépítés, olyan szervezeti kultúra megteremtése és fenntartása, amelyben a munkavállalók jól érzik magukat, kiteljesedhetnek, örömmel jönnek be dolgozni, de a határokat is ismerik. Ehhez Susánszky Ádám nem győzte hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy tudj nemet mondani, mert végső soron ezek a nemek határozzák meg, mire mondasz igent.

Nemet kell mondani arra a szervezeti magatartásra, amit már nem tolerálsz. Nemet kell mondani azokra a szembejövő üzleti lehetőségekre, amelyek nem arra vinnének, amelyik úton te járni akarsz. Ők például több potenciális, de nem százszázalékig megfelelő üzlethelység közül is választhattak volna, ám ezekre nemet mondva kivárták azt az egyet, ami a legjobb lokális adottságokkal bír. Ugyanígy a beszállítók, partnerek kiválasztásakor is. Ezen stratégia sikerességét pedig mi magunk is láthatjuk, illetve ízlelhetjük, mint ahogy azt tettük is az inspiráló előadás, vagy sokkal inkább kötetlen hangulatú csoportos beszélgetés után a Király utcai Zingben. Köszönjük Zing, köszönjük Ádám.

Gál Kincső

Vetőmagos túránk második állomása a Lajtamag Kft.

Üzemlátogatás a Lajtamag Kft.-nél

Szakmai kirándulásunk második napján a Lajtamag Kft.-hez látogattunk, ahol átfogó képet kaphattunk a cégcsoport tevékenységeiről, valamint informatikai- és nyilvántartási rendszeréről.

A vállalkozás fő profilja a vetőmag termelés, -termeltetés és -forgalmazás. A megtermelt vetőmagokat Magyarországon, Nyugat-Európában és a kelet-európai országokban értékesíti a cégcsoport. A magát innovatív vállalkozásnak tekintő Lajtamag Kft. speciális eszközökkel felszerelt laborral és modern gépekkel ellátott vetőmagüzemmel rendelkezik. A vállalat mintegy 1800 hektárnyi területen termel alternatív kultúrákat (többek között olajretket, pohánkát, facéliát, vörösherét, bivalyherét és lucernát valamint őszi-és tavaszi kalászosokat).

A vetőmag üzemben és annak raktárjaiban egyedülálló nyilvántartási rendszer működik. A társaság az üzemméretnek megfelelő mennyiségű informatikai berendezéssel van felszerelve és több saját szerveren is dolgozik, illetve felhő alapú tárhelyre rögzíti adatait. A cégcsoport a  Microsoft Dynamics NAV vállalatirányítási rendszerét, az Agrovir  innovatív vezetői információs szoftverét, valamint egy rádió frekvenciás azonosítórendszert (RFID) alkalmaz mindennapi tevékenységeihez.

A Microsoft Dynamic NAV rendszer pénzügyi, gyártási, vevőkapcsolati, logisztika és kontrolling modulokkal áll a vállalkozás rendelkezésére. A cég informatikai szakembereinek meg van a lehősége arra, hogy saját fejlesztéseket integráljanak a már meglévő rendszerbe. Az egyedi „Lajtamag-funkciók” a szerződéskötés- és labornyilvántartást foglalják magukba.

Az Agrovir elnevezésű szoftver rendelkezik egy táblanyilvántartással, amely termesztési időszakokra van bontva, valamint egy munkaműveletnyilvántartó programot is magába foglal.

Az RFID egy rádiófrekvenciás azonosítórendszer, melynek egyik része termésnyilvántartásra használatos, másik pedig raktári pozícionálásra alkalmazható.

A rendszer alapja az egyedi azonosító szám mely bigbagenként más és más. Ez az azonosító leolvasható az RFID antennával ellátott tablet eszközzel, mely mögött a Navision integráció áll. Ezekhez a számokhoz egy-egy raktári tétel van rendelve, illetve meg van határozva annak faja, fajtája és tartózkodási helye.

A Lajtamag bázis laborjában vetőmag minősítés folyik. A minőség-ellenőrzés folyamata során vizsgálva vannak az input anyagok, a szelektált anyagok és a végtermék tisztaságra, csírára, valamint víztartalomra. Az output minőségének ellenőrzésére azért van szükség, mert ennek segítségével megtudhatjuk, hogy eléri-e a minőségi előírások szintjét.

A cégcsoport látogatásakor lehetőségünk nyílt megtekinteni az aktuális növénytermesztési munkálatokat. A kukoricavetésbe mi is besegítettünk kicsit, már csak azzal is, hogy néhány női tagunk is beugrott a traktorba egy kör erejéig.  

Seiwerth Anna a cégcsoport egyik tulajdonosa elmondta még, hogy a vállalkozás számos fejlesztés előtt áll mind maga a vetőmag üzem területén belül, (teljesen automata csomagolósor beszerzésére fog sor kerülni) mind a labori munkálatok korszerűsítése céljából.

A Lajtamag Kft. nagy hangsúlyt fektet a fiatalos lendület és a tapasztaltabb szakembereik tudásának összehangolására, ennek eredményességét a „Sikeres generációváltás és családi értékek a vezetésben” kitüntetés is alátámasztja.

Simon Szimonetta