fbpx

IT: Közös nyelv az agráriumban

2019. március 27.-én került megrendezésre a II. Agribusiness konferencia Budapesten, a Grupama Arénában. Az esemény különlegessége, hogy ezt nem egy cég, nem állami intézmény, hanem FIATALOK szervezték. A Corvinus Agribusiness csapatának meghívásának eleget téve hozzávetőleg 200 fő jelent meg. Az esemény fényét tovább emelte, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter volt a fővédnök, valamint az Agrármarketing Centrum szerepelt kiemelt partnerként. Cikksorozatunkban a konferencia előadásait, kerekasztal beszélgetését foglaljuk össze röviden.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid a T-Systems Magyarország Zrt. (TSM) agrobusiness szakértője, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára IT: Közös nyelv az agráriumban címmel tartotta meg beszámolóját a legújabb mezőgazdasági irányvonalakkal és az erre kínált IT ipari megoldásokkal kapcsolatban, valamint bemutatta a TSM által fejlesztett agrárportált.

Az előadás elején a Tanár úr a közösségek, és a jó kapcsolatok fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy az agráriumban dolgozók számára mennyire fontos az együttműködés. Erre, s főleg ezeknek a kapcsolatoknak hiányára kínál megoldást a TSM portálja a TÉKA.

Az agráriumban a gazdasági növekedési potenciál már nem minden esetben a termelés részleteiben keresendő, hanem az adatok kezelésében, digitalizálásában. Az agrár digitalizáció alapja az adatrögzítés, a rendszeres adatfelvétel- hangsúlyozta Mezőszentgyörgyi Dávid. Az adatok fontosságát az is jelzi, hogy egy 26 milliárd eurós piacot képviselnek, melynek nagy része még kiaknázatlan. A magas piaci potenciál miatt a T-Systems Magyarország Zrt. is részt vesz az agrár digitalizációban, szinte egyedüliként a kizárólag IT-val foglalkozó vállalatok közül.

A Tudás és Érték Alapú Közösségi Agrárportál azaz a TÉKA  felület Közösség funkcióján keresztül a gazdák csoportokat alkothatnak immár az online térben is. Itt szűkebb körökbe is szerveződhetnek, mint például „Drón kedvelők közössége”, s tárgyspecifikusan beszélgethetnek az érdeklődésüknek megfelelő témákról, valamint a Piactér funkción keresztül adhatják-vehetik áruikat, akár egy drónt is, vagy eseményeket szervezhetnek, eseményekre hívhatják meg egymást.

A gazdálkodók közösségének nem csak a tudás megszerzésében, és a kapcsolat-építésben van szerepe, de akár kedvezőbb feltételekhez juthatnak a „Csoportos tranzakciók” funkciónak köszönhetően. Mivel a gazdák közösségben komoly erőt képviselnek, kedvezőbb vételi és eladási árakat tudnak kialkudni a kereskedőkkel, integrátorokkal szemben.

Egy gazdának a mindennapokban 40-50 stakeholderrel kell tartani a kapcsolatot, begyűjtenie az információkat, és az információkat felhasználva döntéseket hoznia. Az adatközpontúságra épülő gazdaságokban ahogy Mezőszentgyörgyi Dávid fogalmazott:

„Az adat a legfontosabb mindegy, hogy az egy traktorból, vagy egy tehénből jön ki.”

Mára már egyértelművé vált, hogy az adatok felhasználása a legfontosabb egy gazdaság életében, ez képezi ugyanis a hagyományos, de a precíziós gazdálkodás alapját is. Hiába rendelkezünk a legmodernebb gépekkel, ha nincs a birtokunkban az információ, amellyel megfelelően használhatnánk ezeket az eszközöket.

A TSM kutatásai alapján a gazdálkodókat, és a mezőgazdasággal foglalkozókat hat különböző besorolásba lehet tenni, ezeket az úgynevezett personákat a következőképpen határozták meg:

  • Konzervatívok-többgenerációs gazdálkodók, bevett módszereket alkalmaznak, nem nyitottak a változásokra
  • Földesurak-többgenerációs nagygazdák, hagyományos módszereket használnak, de késztetést éreznek az újításra
  • Közép-„átlagos” gazda közepes méretű gazdasággal, szeretné növelni gazdaságát, de alapvetően munkaerő és pénz-hiányban szenved
  • Szakik-szakemberek, hivatalnokok, stabil elméleti tudás alapot szolgáltatnak a mezőgazdaság egészének
  • Innovátorok-kisebb saját gazdasággal rendelkező személyek, akik nyitottak az új technológiákra, szeretnék megreformálni a gazdaságukat
  • Kezdők-jellemzően váratlanul földet örökölt, vagy a „vidéki idillbe” vágyó, végzettség nélküli laikusok, lelkes kezdők
  • Vandák-a jövő reménységei, potenciális utánpótlás a mezőgazdaságban, a Tékát már ismerő, képzésük alatt használó személyek

Az ábrán a kutatás további eredményei látszanak, az Innovátorok gazdasági súlya jelentős, mivel az új technológiát azok használják, akik hatékonyan tudnak termelni. Továbbá különösen érdemes megfigyelni a Vandák és Konzervatívok közti különbségeket, valamint a naprakész tudás, és az online közösségi jelenlét kapcsolatát. A szaktanácsadók is rendkívül fontos részét képzik a termelésnek, ők tájékoztatják naprakészen az agrár-társadalmat.

Az ábrán megfigyelhető, hogy az agrárium jelentős hányada nem az agrár-termeléshez köthető, ez meglátszik abban is, hogy az agrobusiness kiteszi a GDP 13%-át, míg az agrártermelés csak 3%-ra tehető. Fontos belátni, hogy a startupoknak egyre nagyobb jelentősége van a mezőgazdaságban is, Izraelben külön államilag finanszíroznak körülbelül 1000 startupot. A gazdálkodók közösségének ereje van, ha szakmai és területi alapon csoportokba szerveződnek, akkor a beszerzéseknél és értékesítéseknél kedvezőbb feltételeket harcolhatnak ki maguknak.

A TÉKÁ-ban megjelennek különböző digitális agrár-szolgáltatások. Ezek közé tartozik a lokalizált időjárási rendszer, telephelyekre meghatározva, teljesen helyspecifikusan képes információt nyújtani a várható, és jelenlegi időjárásról, ez a funkció az Országos Meterológiai Szolgálattal együtt dolgozva került kifejlesztésre. Továbbá integrálásra kerül az Agrovir vállalat-irányítási rendszer kistermelőkre optimalizálva, tartalmazni fogja főbb funkcióként az NDVI-rendszert, mellyel ellenőrizni lehet a vegetáció minőségét, figyelmeztetéseket küld, és műholdas monitoringra is alkalmas.

A TSM-nek ezen felül még számos agrár-innovációs megoldása van, ezek közül a főbb újítások, a sertésmegfigyelő rendszer a Serket. A Serket figyeli az állatok mozgását, méretét és ezek alapján meg tudja különböztetni őket, valamint testhőjük alapján képes jelezni az állatok esetleges megbetegedését. Az ilyen megoldások közé tartozik még bendő szonda, amely 10 percenként ad le jelzéseket, a bendő pH-járól, hőmérsékletéről és egyéb értékeiről. Az Agroninjaval közösen fejlesztett okosmérleggel az okostelefonjuk segítségével mérhetik le a gazdák a marhákat, ezzel csökkentve az állatokat érő stresszhatásokat.

Mivel még a legfelkészültebb gazdáknak is jól jön a segítség, például az uniós támogatások területe igényel némi tudást, ami a TÉKA-n könnyen megszerezhető, a Tudástáron a felhasználó elemzéseket olvashat, a Fórumon beszélgethet a gazdatársakkal, vagy a Kérdések funkción keresztül saját kérdést fogalmazhat meg. Vannak azonban olyan egyedi esetek, amikor szaktanácsadó bevonása szükséges, a TÉKA hitelesített szakértői néhány kattintással könnyen elérhetőek, velük azonnali beszélgetés kezdeményezhető, a hasznos információk mellett dokumentumok cseréjére is lehetőség van A LiveAssist videóhívással pedig élőben is tisztázhatók a részletek, legyen szó növényvédelmi kérdésekről, pályázatokról vagy bármiről, ami a gazdákat segíti a gazdaságban, vagy akár menet közben is. A LiveAssist működését segíti a Telekom 99%-os 4G lefedettsége, ez már működik a banki szektorban, és onnan került átemelésre a TÉKÁ-ba mint már egy kipróbált, jól működő megoldás. A LiveAssist-tal a szakértők akkor és ott segítenek, amikor kell, ez adja a funkció lényegét.

Összességében egy rendkívül részletes és érdekes előadást halhattunk, amelyet ezúton is hálásan köszönünk Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid Tanár úrnak.

Vértesaljai Ágoston

Új területek az agráriumban, bedrock

Napjainkban az agrárium, köztük a magyar agrárszektor is jelentős változásokon megy keresztül. Ezen forradalmi változások mellett  Magyarország legnagyobb egyetemközi agrár-diákszervezete sem mehet el szótlanul, tétlenül.
Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok új ötletekkel, megoldásokkal kapcsolódjanak az agráriumba. Így a 2019-es év első előadása egy ag-tech startupról szólt, amivel hallgatóságunk betekintést nyerhetett a bedrock történetébe. Mindemellett az előadás sokaknak bátorítást, és ötleteket is adott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és Design Terminal által  szervezett Agrotech Hacathon-ra.

Az program számos szempontból formabontó volt. A Corvinus Agribusiness történetében először előadónk  egy tagtársunk, Szűcs Endre volt. Aki egy lebilincselő előadás keretében mutatta be startup-jának céljait, misszióját, és történetét a stratégiaalkotás lépésein végigvezetve.

1. kép Endre előadása és az első zöldség

Endre megosztotta velünk személyes misszióját is amit TDK kutatási témája és számos negatív hazai és tengerentúli tapasztalat ihletet:  „Egy olyan világban szeretnék élni,  ahol a saláta amit megeszek nem utazik többet mint én!
Ezért született a bedrock.farm ami beltéri keretek között zöldség termesztéssel és szolgáltatással foglalkozó startup.


A bedrock.farm csapata új területeket akar nyitni az agráriumban. Mind a fizikális térben, mind pedig a lehetőségek terén, a városi fiatalok számára, akik arról álmodnak, hogy egyszer ők is termelők lehetnek. Automatizált rendszerek és a fejlődő szenzor- technológia segítségével, el szeretnék érni, hogy akár egy a budapesti betondzsungelben nevelkedett fiatal is tudjon a kiskörúton belülről is nyomon követhető módon, prémium minőségű zöldséget termelni, megfelelve az élelmiszerlánc biztonsági követelményeknek. Minimális tudás és munka befektetés mellett a zöldségek eladásából származó profitból ezen “kistermelők” is részesülnek. A bedrock.farm pedig egy prémium minőséget forgalmazó, hiperlokális, decentralizált termelői közösséggé válna. Így bárki egyenlő esélyekkel szállhatna be az élelmiszer termelésbe, ami jelenleg hatalmas méretű tőkét igényel, mint tudás, mint materiális oldalról.

Sokakban felmerült az előadás közepette, ha valakinek van egy ilyen kiforrott ötlete azt miért osztja meg másokkal? Nem fél, hogy valaki ellopja az ötletét és megelőzi őt a piacon? Endre erre is válaszolt: “- Az ötlet csak 5%-a sikernek a maradék 95% a megvalósításon és fogyasztókhoz való eljutatáson múlik”. Majd megmutatta, hogy az elmúlt hónapokban számos kísérlet és prototípus fulladt kudarcba, mire az első, előadásra is behozott termék prototípus elkészült.

2. kép Eszközök bemutatása


A Corvinus Agribusiness-nél hisszük, hogy az agráriumért érdeklődő egyetemistáknak, egy platformot tudunk biztosítani, ahol a szakmai fejlődés mellett megismerhetik egymást és a későbbiekben akár közös projekteket is indíthatnak. Erre jó példa a bedrock.farm-is.

CA az AGROmashen!

Az agrárvilágban az év eleje, a január mindig az AGROmashről szól. Az ország legnagyobb mezőgazdasági gépkiállítása minden évben több ezer embert mozgat meg, így mi sem maradhattunk otthon.

Nagyon hálásak vagyunk partnerünknek, a DORKER Kft.-nek az ingyenes belépőkért.

Ez a kiállítás nem csupán a gépekről szól, ilyenkor számos konferenciát, partnertalálkozót rendeznek.

Részt vettünk a Magyar Mezőgazdaság jubileumi, 10. Agrármarketing és médianapján, melynek címe: „Nem lehet nem kommunikálni”. Maga a kiadó, régi partnerünk. A karácsonyi lapban is jelent meg rólunk egy cikk. Amit innen magunkkal tudtunk vinni, nem más, mint az, hogy a világ felfoghatatlan mértékben változik. A fiatalok elérése kulcsfontosságú lesz az agrárium jövőjét illetően, valamint magának a lapcsoportnak az életében is. Külön vendégként adott elő Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum igazgatója. Korábban az ő meghívására vettünk részt konferenciájukon. Előadása után a közönség kérdései közül az egyik arra vonatkozott, hogy az Agrármarketing Centrum (AMC) miként szólítja meg a fiatalokat. Ennél a pontnál büszkén húzhattuk ki magunkat, hiszen Péter külön kiemelte diákszervezetünket, mint élő példát a lelkes megszólított fiatalokra.

A második napon, január 24-én 3 fővel képviseltettük a CA-t az Agrovirtus workshopján. A verseny legjobb 15 csapatával töltöttünk el egy délelőttöt. A jelen levő, közel ötven diákot 5-6 fős csapatokba osztották, véletlenszerűen. Minden csapat kapott egy-egy segítőt, aki vagy egy kísérő tanár volt, vagy egy Agrovires munkatárs. A feladat az volt, hogy minden csapat kapott egy gazdaságot a hozzá tartozó irányító személlyel. Ennek az illetőnek kellett elkészíteni egy olyan dashboardot, melyen a lehető leglényegesebb és legfontosabb információk szerepelnek. Olyanok, amelyek segítségével hatékonyan lehet szervezni a gazdaság mindennapjait. Egy óra ötletelés és rajzolás után minden csapat három percben tudta bemutatni a szakmai zsűrinek, hogy mire jutott. A zsűrit Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid (T-Systems), Maróti Miklós (Agrovir ügyvezető), valamint Kovács Zsolt (NAK) alkotta.

A diákszervezet igazán szépen szerepelt, hiszen a három résztvevő tagunk két csapatba került, és e két csapat holtversenyben az első helyen végzett. Feladták a leckét a zsűrinek, hiszen csak egy győztes lehetett. Hosszas tanakodás után titkárunk, Balázs Bence csapata végzett az élen, és így Németh Szabolcs és Borda Áron csapata a második hellyel kellett, hogy beérjék.

A nap itt nem ért véget, hiszen másik agrár médiapartnerünk, az Agroinform konferenciáján vettünk részt, melynek címe: „Mi terem a neten?”. A portál múltján és jövőjén kívül érdekes tapasztalatokkal gazdagodtunk, melyekből tanulva a diákszervezet marketingjének hatékonysága emelkedhet. A konferenciát egy tartalmas kerekasztal beszélgetés tette teljessé.

A gépkiállítást körbejárva ámultunk és bámultunk, milyen modern eszközök állnak ma már a gazdák rendelkezésére. Félelmetes, már-már felfoghatatlan tempóban fejlődik és digitalizálódik a mezőgazdaság.

A kiállítása nagyszerű lehetőséget jelentett a diákszervezet tagjai számára a tapasztalatszerzésen túl a partnerekkel való találkozóra. Most előre elmondható, hogy nagy erőkkel szervezzük a 2019-es AGRIBUSINESS konferenciát. A konkrétumokról később fogunk tájékoztatást adni, de egy valami biztos: Ez lesz az ország legnagyobb, diákok által szervezett agrárgazdasági konferenciája.

AGRIBUSINESS Konferencia 2019 coming soon…!

Népszerűsíteni kell az agrárszakmát!

Diákszervezetünk kiemelten lényegesnek tartja, hogy minél több fiatal válassza az agrárszakmát. Ne legyünk azért ennyire mohók, már az is elég lenne, ha többen megismernék, hogy mit is jelent igazából az agrárium. Ennek okán, ha a szervezet valamelyik tagját megkérik, hogy menjen vissza korábbi iskolájába mesélni arról, hogy most mit is csinál az egyetem alatt akkor a meghívásnak örömmel teszünk eleget. Borda Áron, a szervezet agrárszakmáért felelős alelnöke a Szentendrei Református Gimnáziumba látogatott vissza korábbi tanárai meghívására, hogy a pályaorientációs napon kicsit beszéljen az agráriumról.

Szinte alap tézisként beszélhetünk arról, hogy a mai világban sajnos az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy mit is jelent az agrárium. Ez sajnos nem csak a városokban élőkre igaz, hanem a faluban lakókra is. Ez nagymértékben a városiasodás hozadéka. Ma Magyarországon a leginkább elöregedő szektor a mezőgazdaság, így nagy szükség van a fiatalos lendületre, szaktudásra. A pályaelhagyók aránya is igen nagy, habár sokan vannak azok is, akik más területről érkezve lesznek az agrárium szerelmesei,de összességében így is negatív a mérleg.

Ilyen meghívásos lehetőséggel élni kell és nem csak arra koncentrálni, hogy a diákokat az agrárpályára tereljük, hanem hogy kicsit jobban megismertessük az emberekkel ezt a szakmát.  Ismertetésre kerültek az alap dolgok, amikkel talán mindenki tisztában van, hogy a zöldség, gyümölcs, tej, tojás, hús honnan is jön. Jobban felkeltette a fiatalok érdeklődését mikor felhívtuk a figyelmüket arra, hogy a sör, a bor és a pálinka is az agrárium fontos outputja. Ezen felül az élelmiszer iparunk is szorosan kapcsolódik az agráriumhoz. Továbbá azt is nagyban hangsúlyoztuk, hogy a vidéki élet, a vidékfejlesztés is az agrárium lényeges velejárója, melynek elengedhetetlen része a környezetvédelem is. Már itt sikerült rengeteg újat mutatni, de a kedvcsináló csak ezután jött. Ezek voltak ugyanis az alap elképzelések magáról a mezőgazdaságról. Aztán jöttek azok a dolgok, amikkel a fiatalokat igazán meg lehet nyerni. Megmutattuk nekik, hogy ma már működő technológia a drónnal való permetezés. Elkalauzoltuk őket egy mai (még csak nem is a legmodernebb traktor, kombájn) vezérlő kabinjába. A GPS-, és az egyéb modern technológiák, valamint az, hogy milyen nagymértékű pontosságra képesek az óriási gépek nagy hatással volt a hallgatóságra. A mai fiatalokat azzal lehet megnyerni, ami leginkább érdekli őket, az informatikával. Modern, működő technológia az önvezető traktorok működtetése, ez ma Magyarországon még távolinak tűnik, de mire a diákok, akik az előadást megnézték végeznek az egyetemen már itthon is elterjedt rendszere lehet ennek. Divatos kifejezés, már-már szállóige, hogy „a sáros gumicsizmát el kell felejteni”. Az agrárium jövője a modern technológiákban rejlik.

Minden érdekességen túl felhívtuk a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaság szinte tényleg minden tudományágat képes lefedni. Aki a számokat jobban kedveli, ő is megtalálja a helyét akár az agrárfinanszírozási területen a bankszektorban, vagy akár a tőzsdei világban is. Aki a gépek iránt jobban érdeklődik az egyenesen egy kincsesbányát talál, ha az agrár pályát választja.

Sokan vannak a diákok közül, akik szeretik a például a biológiát, de sajnos az orvosi egyetemekre nagyon nehéz bekerülni. Aki minden áron állatorvos szeretne lenni, mert szereti az állatokat, fontos, hogy tudja, hogy ha nem veszik fel akkor van még módja állatokkal foglalkozni, ugyanis van lehetősége egyetemi szinten állattenyésztőnek tanulnia. Általános tévképzet az is, hogy nincs pénz az agárirumban, de ez nem igaz. A fizetések folyamatosan nőnek és a jó szakembert mindenhol keresik. Ma már ebben az iparágban és kivételesen jó karriert lehet befutni alkalmazottként is.

A visszajelzések alapján nagy szükség van a fiatalok tájékoztatására. Általánosságban igaz, hogy az emberek (mind tanárok, mind diákok) nincsenek tisztában azzal, hogy mennyi minden lehetőség várja a fiatalokat az agrár területen, és hogy ezzel pénzt is lehet keresni. Öröm volt tapasztalni, hogy arra a kérdésre, hogy „Ki az, aki az elhangzottak alapján szívesen választaná az agrár pályát?” a jelenlévők nagy része emelte fel a kezét. Személyes véleményem szerint úgy tudnánk leginkább a gyerekekre hatni, ha már fiatal korban az érzelmeiken keresztül igyekeznénk őket megnyerni az agráriumnak. Óvodás, kisiskolás korban egy-egy teleplátogatásnak nagy hatása lenne, egy igazi élmény lehetne, ami ösztönözné őket, hogy későbbiekben ezt a pályát válasszák. Minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy a fiatalokat erre a rendkívül szép hivatásra csábíthassuk. VIDÉK, FIATALSÁG, JÖVŐ.

Borda Áron

Lezárult a Corvinus Agribusiness Árutőzsde Kurzus

Az őszi félév során tagjaink négy alkalmas kurzusunk során a hazai és nemzetközi gabonakereskedelemről tanulhattak. Az előadásokat Bidló Gábor, tőzsdeszakértő tartotta számunkra, aki több évtizedre visszanyúló tapasztalattal rendelkezik a gabonakereskedelem terén, így a hallgatók valós példákon keresztül érthették meg a gabonakereskedelem működését.

A különböző kurzusalkalmak során átfogó képet kaphattunk a hazai és nemzetközi árutőzsdei trendekről és ezek okairól, valamint a piac folyamatok mozgatórugóiról is. Ennek megértéséhez különböző chartok, azaz a piaci árak alakulását leíró diagramok elemzésével foglalkoztunk, illetve megismertük az alapvető tőzsdei ügyleteket is.

Fiatalok az agrár termékpályákon konferencia: Kerekasztal-beszélgetés Németh Szabolcs CA elnökkel

Fiatalok az agrár termékpályákon konferencia: Kerekasztal-beszélgetés Németh Szabolcs CA elnökkel

Napjainkban a magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb témája, hogy miként fog megvalósulni a szektorban a generációváltás, illetve hogyan tudja az agrárium sikeresen megszólítani a mai fiatalokat.

A téma fontosságát az agrárium döntésho­zói is felismerték, hiszen az Agrármarketing Centrum november 20-án egy teljes egészében egyetemistáknak és pályaválasztás előtt álló középiskolásoknak szóló konferenciát rendezett a Groupama Arénában, „Fiatalok az agrár termékpályákon” címmel. Az eseményen Dr. Nagy István agrárminiszter és Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyveze­tője is köszöntötték a jövő agrárszakembereit.

A témaválasztás mellett az esemény azért is úttörő volt, mivel a fiatal nemzedék véleménye is szerepet kapott egy kerekasztal-beszélgetés keretében, ahol diákszervezetünk elnöke képviselte az új agrárgeneráció álláspontját.

A konferencia tematikája valóban igen érdekesnek bizonyult az ifjúság számára, hiszen közel kétszáz résztvevő többségében agrár területen tanuló egyetemi és középiskolás diák volt, akik közül csak a Corvinus Agribusiness tagjai közel 50 főt tettek ki. Az egész napos rendezvény során a résztvevők a legújabb élelmiszeripari trendek, az élelmiszermarketing, valamint az agrárinnovációs és a precíziós gazdálkodás témákban hallgathattak meg előadásokat. Mindemellett sor került még két workshopra is, melyekben a hallgatók sikeres fiatal agrárvállalkozók és nagy, hazai agrárvállalatok bemutatkozását hallgathatták meg, illetve egy kerekasztal-beszélgetésre is, ahol a jövő agrárszakembereit érintő kihívások kerültek a fókuszba.

A kerekasztal-beszélgetés­ben Illés Boglárka, az EMMI ifjúságpoli­tikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkára, Bagdán Boglárka, az AM agrárszakképzésért felelős helyettes ál­lamtitkára, Mikula Lajos AGRYA-elnök, valamint Németh Szabolcs CA elnök vettek részt. A beszélgetés középpontjában az agrárszakembereket a közeljövőben érintő kihívásokra való felkészülés és felkészítés álltak. Az ágazat rohamosan változik, egyre nagyobb teret hódítanak az újfajta tudást és látásmódot követelő technológiák, melyek teljesen át fogják formálni az ágazatot. Egy ilyen környezetben pedig csak akkor lehet valaki sikeres, ha képes a gyors tanulásra és alkalmazkodásra. Tehát a jövő agrároktatásának egyik legfontosabb feladata ezeknek a képességeknek az sikeres átadásában rejlik – állapították meg a kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

Corvinus Agribusiness Árutőzsde Kurzus I. alkalom

Időpont: 2018.11.07. Helyszín: C209 Érintett témák:

Hazai terménypiac története, terménykereskedelem, hazai jellemzők, kereskedés elemeinek sajátosságai, terményféleségek mérlege.

Összefoglaló

Bidló Gábor által megosztott gondolatok, történetek alapot szolgáltattak a valós, rendszerszintű megértés felé vezető utunkhoz. A saját bőrén tapasztaltakkal illusztrálta a hazai terménykereskedelem kialakulásához vezető majd azt követő döntések hatásait, hosszútávú következményeit.

Különös figyelmet fordítva megvizsgáltuk a régi szocialista rendszerben kidolgozott folyamatok átformálódását, valamint, hogy jelen korunkban ezek miként működnek a korábbiakhoz és a jövőbeni lehetőségeinkhez viszonyítva. Érdekes példákon, privatizáció során létrejött vagy átalakult vállalatok tevékenységén keresztül megérthettük a szereplők életgörbéjének mivoltát, céljait, döntéseiket magyarázó paramétereket.

A terménybecslés problémakörét megtárgyalva beláthattuk a még napjainkban sem megoldott kihívás miértjeit, gátjait. A szántóföldi kultúrák árutőzsdei sajátosságait értékesítési, értékadó feldolgozási szempontból vizsgáltuk.

Az alkalom végeztével különböző terményféleségek piaci mérlegeit tekintettük át számos diagram segítségével. Végső következtetésünk a piac komplexitásából származó egyértelműnek tűnő válaszok megkérdőjelezésére irányult, hiszen most már kimondhatjuk, hogy a tőzsde sem jelent speciális megoldást.

Szűcs Endre

 

Mindent az agrárfinanszírozásról- Beszélgetés Hollósi Dáviddal

A hétfői napon a Takarék Csoport igazgatója, Hollósi Dávid tartott előadást diákszervezetünknek, amely során az agrárfinanszírozás kapott központi szerepet. Prezentációjában egyszerűen érthető, életszerű példákkal és aktuális információkkal mutatta be a hazai mezőgazdaság alakulását az elmúlt évek alatt, és ennek függvényében a reálisan kitűzhető célokat.

Magyarország szempontjából megemlítendő az, hogy hazánk agrárország, tehát a gazdaság jelentős részét a mezőgazdasági tevékenységek teszik ki. Ennek tudatában előadónk is hangsúlyozta az agrárszektor támogatásának jelentőségét, illetve az ágazaton belüli innováció fontosságát. A belföldi agrikultúra több ágazatot is magába foglal, amelyek közül a növénytermesztés a legkiemelkedőbb a kibocsátási mutatók alapján, azonban az állattenyésztés szerepe is fontos hazánkban. A Takarék Csoport igazgatója szerint ezeknek a szekcióknak a modernizálására nagy hangsúlyt kell fektetni a hatékonyabb termelés és így a nagyobb bevétel érdekében.

Az előadás során többször hallhattunk a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt kardinális hatásairól, hiszen a termelést jelentősen befolyásolja hazánkban az éves csapadékmennyiség, valamint az időjárásnak való kitettség. Ezek befolyásolják a talaj vízellátottságát és beltartalmi mutatóit, amely maga után vonja a termőföld értékének alakulását is. Hollósi Dávid szerint az öntözött területek bevonásával, valamint az üvegházak kiépítésével is elősegíthetnénk a termesztés eredményességét, ugyanakkor ezek hatalmas tőkeigényű beruházások, azonban hosszú távon megtérülnének az erre irányuló befektetések.

Üvegházak és az öntözőrendszerek építése mellet azonban számos más területen is javíthatunk a bevételek növelése érdekében. Említésre került ezeken kívül az élelmiszeripari termékpályák fejlesztése, a precíziós gazdálkodás terjesztése, illetve a munkaerőpiaci helyzet javítása. Hazánkban az agráriumban dolgozó foglalkoztatottak száma nagyon alacsony, amely veszélyezteti az ágazatot a versenyképesség fenntartásának szempontjából. Több felmérés eredménye szerint nem vonzó az agrárpálya a fiatalok körében, amely abban is megnyilvánul, hogy a gazdálkodók között alacsony a fiatalok aránya, míg az 55 év felettieké nagyon magas. A magyar agrárszektor versenyképes működéséhez több szakképzett dolgozóra lenne szükség, hiszen a magasabb kvalitású szakemberek alkalmazásával magasabb szinten feldolgozott, nagyobb hozzáadott értékű termékeket is előállíthatna a magyar agrárszektor. Ez pedig elengedhetetlen a hosszú távú versenyképességhez, hiszen agrárszektorunk mérete miatt a nagy volumenű termelésre nem alapozhatunk.

 

Hollósi Dávid előadásával érdekes információkat szívhattunk magunkba a mai mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban. Ezen tények ismeretében is levonhattuk azt a következtetést, hogy Magyarország és saját érdekeink képviseletében megfelelő pályát választottunk jövőnk szempontjából.

 

 

szerző: Czirkl Dorottya

 

Szakmai tanulmányút az Extra-Tej Kft.-nél Beleden

Október 13-án az AXIÁL Kft. ügyvezetői köréhez tartozó Extra-Tej Kft.-hez látogattunk el a Győr-Moson-Sopron megyei Beledre. A cég telephelyére való megérkezésünk után Pintér Zsolt az AXIÁL Kft. ügyvezetője mutatta be előadásában a cég történetét. Az előadás során megismerhettük a gazdaság történetét, legfontosabb jellemzőit, valamint jövőbeli célkitűzéseit is. A főleg tejtermelésre specializálódott vállalkozás hozzávetőleg 900 holstein-fríz fejőstehénnel rendelkezik, teljes állatállományuk pedig 2200 egyedre rúg. A növénytermesztési ágazat első sorban a nagyszámú állatállomány takarmányellátását biztosítja az általuk megművelt több mint 2000 hektár földterületen. A szóbeli bemutatást követően bejártuk a cég telephelyét is, ahol a cég állattenyésztéssel foglalkozó kollégái ismertették számunkra az állomány és a telephely sajátosságait.

A kirándulás fő szakmai konklúziójaként azt emelném ki, hogy a vállalat vezetősége igen fontosnak tartja a megfelelő technológia, genetika valamint az állatjóléti és állathigiéniai intézkedések alkalmazását is, hiszen ezek együttes, integrált rendszerben történő alkalmazása elengedhetetlen a hosszú távon is hatékony termelés fenntartásához.